Almás sütőtök krémleves-Vegán napló #2

Szép szombat délutánt Drágák!

Íme egy újabb recepttel egybe kötött vegán napló. Már most érzem, hogy kicsit ömlengősre fog sikerülni, de mit tehet az ember…néha ilyen a hangulatom. Éreztétek már azt, hogy valamire nagyon rátaláltatok? Legyen az egy tárgy, egy filozófiai irányzat vagy csak egy ember véleménye, esetleg mozgásforma…legyen az bármi, volt már olyan, hogy úgy éreztétek, megtaláltátok a helyeteket? Én pontosan ezt érzem a vegánná válással kapcsolatban. Minden egyes nappal erősebb lesz bennem az érzés, hogy ez az én életformám. Jól esik minden egyes falat, amit abban a tudatban emelek a számhoz, hogy nem okoztam szenvedést vele másnak. Tudom, ez elég spirituális maszlagnak hangzik, de elvégre ez egy napló, amiben őszintén rögzítem az érzéseimet és ez az igazság. Tegnap este főzés közben néztem egy videót arról, hogy a halal húsfeldolgozókban milyen módszerekkel ölik meg az állatokat. Egy bárányka került sorra, akit először elkábítottak, miközben az elkövető valamiféle imát mormolt felette. Az egész egyszerre volt megható és tragikus, de leginkább megdöbbentő: az emberi meggyőződés mindig felül írja a tényt, hogy az állat sorsa egy és ugyanaz a végén. Elpusztul. Mindegy, hogy imát mormolnak-e felette vagy rituálék nélkül vágják el a torkát. Végzete tragédiáján nem változtat az odáig vezető út. Éppen zabtejszínes gombapaprikást készítettem, amikor a videó láttán (amiből szándékosan kihagyták a véres részeket) elkezdtem zokogni. Nehéz volt nézni, ahogy a bárány szinte tudta, hogy valami rossz helyre viszik és küzd ellene, de esélye sincs, mert senki nem veszi figyelembe, hogy az ő élete is számít és NEM értünk van, hanem velünk együtt létezik ezen a földön. Ezek után természetesen még erősebbé vált bennem a meggyőződés, hogy soha többé nem szeretnék része lenni ennek a mindennapos borzalomnak.

Ne legyen bűntudatod. Ezt nem azért írtam le, mert “mindenki rossz, aki húst eszik”. Dehogy. Viszont a rengeteg tájékozódás révén jobban beleláttam, mi miért és hogyan történik az állatokkal, akiket ételként kezelünk és használati tárgyként adunk-veszünk és nem tudok részese lenni ennek a halálos körforgásnak, mert nem jó sem a lelkemnek, nem jó a környezetnek, de még csak az egészségünket sem támogatja.

Visszaolvasva a szavaimat…el sem hiszem, hogy így alakult tovább a személyiségem, de mérhetetlenül boldog vagyok, amiért itt kötöttem ki. Egyre többet kísérletezek izgalmas összetevőkkel, mint például a sörélesztő (nutritional yeast) és sorra érnek a sikerélmények a konyhában, ami szintén égi jel számomra, hogy amit csinálok az jó irány. Igyekszem átalakítani a már meglévő receptjeimet vegán-barát verziókat kreálva. A mai is egy ilyen próbálkozás, de még rengeteg ötlet merült fel bennem főzés közben, amellyel fel lehet dobni ezt a csodás levest, ami az ősz csúcsa. Nézzük is, mi kell hozzá. 🙂

Hozzávalók

1/2 sütőtök (kimagozva, meghámozva, felkockázva)

1 szál sárgarépa (meghámozva, felkockázva)

1 nagyobb fej burgonya (meghámozva, felkockázva)

1 alma (felkockázva)

1 fej fehér hagyma vagy vöröshagyma (meghámozva, apróra vágva)

2 ek. napraforgó olaj

1 tk. fahéj

2 tk. himalájai kristálysó

1 csapott tk. fehérbors

víz

Elkészítés

Ha megtisztítottuk, meghámoztuk és feldaraboltuk a zöldségeket, fogjunk egy nagy lábast és hevítsük fel benne a napraforgó olajat. A forró olajon futtassuk meg az apróra vágott vöröshagymát és kevergetés mellett pirítsuk aranybarnára.

Ha a hagyma megbarnult, adjuk hozzá a zöldségeket és az almát. 10-15 percig magas hőfokon pirítsuk meg őket és időnként keverjük át, nehogy leégjenek.

Amikor a zöldségek is szépen lebarnultak, adjuk hozzá a fűszereket: sót, borsot és fahéjat. Pirítsuk 1-2 percig ezekkel együtt.

Öntsük fel az edényt annyi vízzel, ami éppen elfedi a zöldségeket és közepes hőfokon, fedő alatt főzzünk mindent puhára. Egy villával tudjuk ellenőrizni, hogy mennyire puhák a zöldségek. Amikor szinte szétmállanak a villa fogai között, akkor jó.

Ha elkészült, vegyük le a tűzről és egy turmixgép vagy kézi botmixer segítségével turmixoljuk krémesre az egészet.

Tálaláskor dekoráljuk tökmagolajjal és/vagy pirított tökmaggal.

Remélem, kipróbáljátok ezt az isteni receptet. Küldjetek róla képet, kiváncsi vagyok hogy sikerült! 🙂

Hamarosan újra jelentkezem!

Puszik és ölelés,

fatimapanka

Szilvás-almás crumble| Vegán napló #1

Drága Fatimapankások! 🙂

Valószínűleg azért kattintottatok rá erre a bejegyzésre, mert láttátok az első, igazi, őszi receptes videómat. Én imádom az őszt. Főleg a színek és a vastag pulcsik, valamint az új évszak változása hozta újdonságok miatt, azonban fázni utálok. Ettől függetlenül úgy érzem, a szépségek kárpótolnak, főleg ha sikerül az esős, ködös, már-már szutykos időjárásban, szélben, hűvös levegőben meglelnünk a szépet. Mindig hálát adok azért, hogy ez számomra viszonylag könnyen megy. Már augusztus végén igyekszem fahéj és sütőtök hangulatba hoznom magam és nekilátok a szezonális finomságok elkészítésének, mint például ez a fahéjas, szilvás-almás, morzsás csoda.

Ha követitek a csatornámat, illetve Instagramomat, akkor tudjátok, hogy Ádámmal jó ideje-egészen pontosan 3 hónapja-kerüljük a húst és minden más állati eredetű étel fogyasztását. Büszkén jelenthetem, hogy a húst egyáltalán nem kívánom. Szinte biztos vagyok abban, hogy soha de soha többet nem fogok húst enni. Ez nem egy elhamarkodott, szélsőséges kijelentés, hiszen a rengeteg kutatómunka, amit a vegán életmóddal kapcsolatban végeztem hamar rádöbbentett arra, mi történik az állattal a “farm” és a hűtőszekrény közötti úton. Azonban nem csak ez a gondolati, etikai oldal juttatott ilyen határozott állásfoglalásra. Mindig is szerettem a zöldségeket-gyümölcsöket és általában ezek alkották az étrendem nagy részét. Mindig energikusabbnak és egészségesebbnek éreztem magam, ha a növényi táplálékok kerültek előtérbe a szervezetembe bevitt táplálékok körében. Úgy érzem, az egészségemért is rengeteget teszek azzal, hogy nem terhelem állati eredetű ételekkel.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ebben az átmeneti időszakban nem voltak kivételes esetek. A hústól és az állati tejtől-mint ital-teljesen távol maradunk, azonban előfordult, hogy valamiben volt tojás vagy elvétve sajt. Például egy esküvőn a legvegább étel, amit találtunk a burgonyapüré és rántott cukkíni voltak, így ebből ettünk. Mivel időszakos böjtölünk, általában egyszer vagy kétszer eszünk a nap folyamán. Az esküvőre is üres gyomorral mentünk, tehát éhezni nem akartunk. Úgy gondolom, ahhoz hogy ez az életmód hosszú távon fenntartható lehessen, az első időszakba a lehető legkevesebb mentális stressznek szabad csak kitenni magunkat. Természetesen, ha csupán húsos választék lett volna, inkább éhesek maradunk…nagyon örülök, hogy ennyire idegennek tűnik már ez a fajta étkezés és ez azért van, mert a húsra egyszerűen képtelen vagyok már másképp gondolni, mint halott állatra. Mert az. Akkor is, ha a gyönyörűen dekorált éttermi tálalás megpróbálja elterelni erről a figyelmet. Tehát a lényeg, hogy tejtermék és tojás is nagy ritkán, harmadlagos összetevőként megjelenik az ételek között, amelyeket fogyasztunk, de ez legtöbbször nem tudatos vagy ha igen, azért van, mert éhesek vagyunk és a legvegább verzió is tartalmaz származékosan ilyen összetevőket. A háztartásunk azonban teljesen átalakult, minden amit főzök cruelty free és növényi alapú. A sminkszereimet kiszelektáltam, a bőrtáskámat nem tudom tovább hordani, mert rosszul érzem magam tőle, s ugyanez a helyzet a bőr cipőimmel. Nem mondom, hogy nem okoz fejtörést, ezeket úgy pótolni, hogy megfeleljen a gondolkodásmódunknak, de itt is igaz a mondás, hogy “where there’s a will, there’s a way”. Szóval, ha nagyon akarunk valamit, biztosan találhatunk rá megoldást. Összességében még semmi esetre sem szeretném vegánnak nevezni magunkat, de jó úton haladunk és ez a cél. Úgy érzem, a legnagyobb lépéseket megtettük, s egyáltalán nem hiányzik, hogy például ebbe a morzsás sütibe vajat tegyek… 🙂

Köszönöm, hogy elolvastátok a kis updatemet, ha ezt megtettétek, írjatok kommentet, ti mit gondoltok a dologról! Kiváncsi vagyok a véleményetekre.

Lássuk is a receptet!

8DE2FDE5-83BD-4E59-93D0-9F60E72D723F

Hozzávalók a gyümölcsös réteghez

Kb. 500 g szilva, kimagozva, kis kockákra vágva

1 alma, kockákra vágva

3-4 ek. juharszirup vagy barnacukor, esetleg méz

3 tk. citromlé

1/2 tk. só

1 tk. vanília kivonat

1/2 tk. fahéj

2 púpos ek. kókuszliszt (ez a recept gluténmentes, de a kókuszlist módosítható sima finomlisztre vagy bármilyen más alternatív lisztre, mint például zabpehelyliszt vagy rizsliszt)

Hozzávalók a morzsás réteghez

240 g mandula liszt (itt is érvényes a változtatás lehetősége)

1 nagy marék dió, durvára vágva

1/2 tk. fahéj

3 ek. juharszirup

3 ek. olvasztott kókuszolaj

Elkészítés

A felaprított gyümölcsöket keverd össze egy tűzálló tálban és add hozzá a sót, fahéjat, juharszirupot, vaníliát, citromlevet és kókuszlisztet. Ez lesz az alap.

Egy tálban keverd össze a mandulalisztet, durvára vágott diót, a fahéj másik felével és az olvasztott kókusz olajjal. A legkönnyebb kézzel összegyurmázni, miután kanállal nagyjából eldolgoztuk és már nehéz keverni. A cél, hogy könnyen morzsolódó állagot kapjunk. Ha túl homogén a massza, adjunk még hozzá lisztet.

A morzsás tésztát oszlassuk el a gyümölcsös réteg tetején, úgy hogy az egészet befedje. Nem kell tökéletességre törekedni, ez a tökéletlenül tökéletes sütemények egyike, de azért igyekezzünk úgy morzsázni, hogy mindenhova jusson! 🙂

Süssük 180 Celsius fokon kb. 35-40 percig vagy amíg a teteje szép, aranybarna nem lesz!

Remélem, elkészítitek ezt az isteni receptet. Egy tipp: ne mondjátok el a kóstolóknak, miből van. Elég a végén. Le fog esni az álluk! 🙂

Puszik és ölelés,

fatimapanka

 

Datolyás energia golyócskák

Szép szombat reggelt Drágák!

Megint versenyt kellett futnom az idővel és sajnos alul maradtam. Ezen recepthez tartozó videót sikerült ugyan felvennem, megszerkesztenem, sőt fel is töltenem, de sajnos a receptleírás elkészítése mindig hosszadalmasabb és több odafigyelést kíván, nem beszélve arról, hogy szeretek leülni és írni nektek. Ezt sajnos már nagyon rég nem tettem meg. Azóta, hogy a videózás nagyobb szerepet kapott az életemben, úgy érzem, hogy úgyis megosztok veletek mindent a videókban és ezt legalább akkora részletességgel teszem, mint ahogy itt a blogon tenném. Persze amikor írok-mint például most is-megfogadom, hogy legalább hetente egyszer jelentkezem ezen a platformon is. Lenne miről írni és szeretem is a gondolatátadás ezen formáját, de őszintén szólva akkor tudok saját magam számára tetszőt írni, amikor jön a “flow” és a lekűzdhetetlen vágy, hogy írjak. Ha ez nincs meg, nem  akkor nem is érdemes megerőszakolni saját magunkat. Szóval ha nagyon el vagyok tűnve itt a blogon az két dolog miatt lehet: vagy nem bírok leülni a billentyűzetem elé, mert nem engedi az időm vagy pedig nincs olyan állapotban az elmém, hogy alkalmas legyen valami tartalmasat összehozni. 🙂

A  mai bejegyzés azonban csak egy kis receptke lesz. Egy olyan édességet mutatok nektek, ami torony magasan megelőzi a kommersz édességet, mert sokkal egészségesebb, hiszen nem tartalmaz cukrot, nyers összetevőkből készül és nem tartalmaz semmilyen állati eredetű összetevőt sem. Hihetetlennek tűnik, de ezek az energia golyócskák a legerősebb édesség-sóvárgást is képesek enyhíteni. Nem igazán szeretem a “bűntudat nélkül fogyasztható” megnevezést, de ezt tényleg nyugodt szívvel beépíthetjük akár a mindennapjainkba, mert egészséges. Nézzük is, hogy mi kell hozzá!

Összetevők

45 g reszelt répa (nagyon fontos, hogy az aprólyukú reszelőfelületet használjuk)

1/2 tk. reszelt citromhéj

50 g zabpehely

250 g magozott datolya

1/4 tk. vanília kivonat

kokuszreszelék a hömbölgetéshez

1/2 csipet só

Elkészítés

Ehhez a recepthez egy aprítógépet kell segítségül hívnunk, de egy nagy teljesítményű blender is tökéletes.

Nem kell mást tennünk, mint mindent az aprítógépbe teszünk és eleinte fokozatos pulzálással, kb. 30 mp után folyamatos aprítással homogén masszát készítünk belőle.

A masszát ezután egy tálba adagoljuk. Egy spatula segíthet kipiszkálni az edényben ragadt masszamaradványt.

Ezután fogjunk egy kis pohár vizet és egy tetszőleges méretű kanalat (én kisebb kanalat használtam, de attól függ a kanál mérete, hogy mekkora golyócskákat szeretnénk készíteni). Benedvesített kézzel és szintén nedves kanállal mérjünk ki egy kevés masszát és mintha gyúrma lenne-formázzunk belőle golyócskát.

Utolsó lépésként pedig forgassuk kókuszreszelékbe és már kész is vagyunk! 🙂

Remélem, elkészítitek ezt a finomságot! Érdemes azután elmondani a kóstolóknak, mi van a labdákban, miután megették. Le fog esni az álluk, milyen egyszerű természetesen, cukor nélkül, növényekből ilyen finomat készíteni.

Puszik és ölelés,

fatimapanka

Finom reggelik, nem csak reggelire

Sziasztok Drágák!

Ígérem, hogy nem nyújtom el sokáig ezt a bevezetőt, viszont egy pár szóban szeretném leírni a gondolataimat arról a virtuális bombáról, amelyet az előző videóm robbantott fel. Ezt egyáltalán nem negatív értelemben írom, hiszen számítottam arra, hogy ha sokan megtudják, milyen rendszerben étkezem, egyből orvoshoz, pszichológushoz akarnak majd küldeni, annyira szembe megy a “normálissal”. Mindig eszembe jut a kultúrális antropológia tanárom, aki azt mondta, hogy a “normális” kifejezést el kellene tűntetni a szótárakból, legalábbis sokkal óvatosabban kellene bánnunk vele, mert az, ami számunkra a “normális” kategóriába esik, nem biztos, hogy két házzal odébb is úgy van. Nagyon igaza van. Soha nem gondoltam volna, hogy a sok-sok évig folytaott önsanyargatás és túlevés mérleghintája egyszer egyensúlyba tud billenni. Az időszakos böjtölés, azonban segített ebben. Azt nem mondhatom, hogy nem fordult meg a fejemben, mi lesz velem a reggeli élménye nélkül az életem további részében. Ez volt az egyik nagy dilemmám, amikor belevágtam ebbe az életmódba. Közben azonban tudtam, hogy ezért az apróságért cserébe olyan lelki és testi egyensúlyt kapok, amit nem tud kárpótolni egy villásreggeli. Nem beszélve arról, hogy a kedvenc, reggelire elfogyasztott ételeim továbbra is az étrendem szerves részét képezik akár desszertként, akár a vacsorám vagy az első étkezésem részeként (mert néha kétszer eszem egy nap, nem csak egyszer).

Mivel tudom, hogy a legtöbbetek nagyon is reggeliző üzemmódban van, szerettem volna megosztani az én kedvenceimet, ezúttal három receptet: egy zabkását, egy smoothie tálat és egy avokádós szendvicset. Mindegyik tápanyagban gazdag, egészséges, tele vitaminokkal. Tudom, hogy az adagok kissé nagynak tűnnek, de én az öt étkezést általában kettőbe sűrítem és legtöbbször 19-24 óra böjt előzi meg, valamint a nap vége felé kerül sor arra, hogy asztalhoz üljek-tehát érthető módon többet eszem, mint régen. Ti azonban nyugodtan játszhattok az adagokkal vagy oszthatjátok kétfelé is. 🙂

Superfood zabkása

Hozzávalók: 200 ml mandulatej (ha túl sűrűnek tűnik, főzés közben nyugodtan lehet hozzáadni még), 4 ek. zabpehely, 1 alma felkockázva, 1 ek. chia mag, 1 ek. goji bogyó, 1/2 tk. fahéj, 1 banán, 1 ek. méz, 1 ek. mogyoróvaj

  1. A zabpelyhet, mandulatejet, chia magot, goji bogyót, fahéjat és az almát helyezd egy lábasba és főzd közepesen magas hőfokon kb. 10 percig vagy amígy kissé be nem sűrűsödik. Kevergesd gyakran főzés közben! Ha kész, tedd félre.
  2. Egy serpenyőben közepes hőfokon melegítsd fel a vajat, a mogyoróvajat és add hozzá a felkarikázott banánt. Kevergesd és hagyd, hogy kissé lekaramellizálódjon. Ha jól bevonta a banánt a mézes keverék és kissé barnás színűre változott, akkor jó.
  3. A zabkását helyezd tányérba, halmozd rá a banános finomságot és dekoráld a tetejét friss, bogyós gyümölcsökkel.

Screen Shot 2017-06-20 at 14.37.12

Piros smoothie tál

Hozzávalók:  150 ml mandulatej, 200 g fagyasztott bogyósgyümölcs, 1 tk. LEBEBUR porított bogyós gyümölcs koncentrátum, 3 szem kimagozott datolya, 1,5 banán, kakóbab töret, kókuszpehely, müzli

  1. Helyezd egy turmixgépbe a mandulatejet, fagyasztott gyümölcsöt, banánt, a LEBEPUR bogyósgyümölcs port és datolyát. Turmixold kb. 30-60 másodpercig vagy amíg el nem éred a kívánt állagot.
  2. Öntsd egy tálba a keveréket és díszítsd a tetejét kakaóbab törettel, kókuszpehellyel és müzlivel.

Screen Shot 2017-06-20 at 12.46.15

Avokádó toast tükörtöjással

Hozzávalók: 2 szelet teljeskiőrlésű toast kenyér vagy 1/3 magvas, rusztikus baguett félbe vágva és megpirítva, 1/2 érett avokádó, 2 tk. philadelphia krémsajt, 1 tojás, 1 tk. olaj a sütéshez, lime, só, fehérbors és cayenne bors ízlés szerint

  1. Süsd meg a tojást az olajjal, szórd meg sóval és borssal. Én ehhez a recepthez általában tükörtojást szoktam sütni és mindkét oldalát megsütöm. Míg készül a tojás, pirítsd meg a kenyeret pirítóban.
  2. Ha elkészült a tojás és a kenyér is, kend meg a kenyereket a krémsajttal, helyezd rá az avokádó szeleteket. Az avokádót ízesítsd sóval és néhány csepp limelével, majd helyezd a szendvicsre a tojást, s utolsó simításként szórd meg egy kis cayenne borssal.
  3. Az avokádó felszeleteléséhez vág félbe először a gyümölcsöt, távolítsd el a magot, majd fogsz egyik felér és egy késsel hosszába vagdosd be. Csak addig engedd futni a kést, míg a gyümölcsöt elvágja, de a héját már nem. Ezután egy kanállal vájd ki a héjából és már mehet is a szendvicsre. 🙂

Screen Shot 2017-06-20 at 13.11.47

Remélem, kipróbáljátok majd ezeket a finomságokat. Ne felejtsétek: nincs azzal semmi baj, ha véletlenül megkívánjátok este a kedvenc reggeliteket. Minden ember más. 🙂 Az időszakos böjtölésről beszélek még hamarosan egy Youtube live keretein belül. 🙂

Puszik és ölelés,

fatimapanka