Almás sütőtök krémleves-Vegán napló #2

Szép szombat délutánt Drágák!

Íme egy újabb recepttel egybe kötött vegán napló. Már most érzem, hogy kicsit ömlengősre fog sikerülni, de mit tehet az ember…néha ilyen a hangulatom. Éreztétek már azt, hogy valamire nagyon rátaláltatok? Legyen az egy tárgy, egy filozófiai irányzat vagy csak egy ember véleménye, esetleg mozgásforma…legyen az bármi, volt már olyan, hogy úgy éreztétek, megtaláltátok a helyeteket? Én pontosan ezt érzem a vegánná válással kapcsolatban. Minden egyes nappal erősebb lesz bennem az érzés, hogy ez az én életformám. Jól esik minden egyes falat, amit abban a tudatban emelek a számhoz, hogy nem okoztam szenvedést vele másnak. Tudom, ez elég spirituális maszlagnak hangzik, de elvégre ez egy napló, amiben őszintén rögzítem az érzéseimet és ez az igazság. Tegnap este főzés közben néztem egy videót arról, hogy a halal húsfeldolgozókban milyen módszerekkel ölik meg az állatokat. Egy bárányka került sorra, akit először elkábítottak, miközben az elkövető valamiféle imát mormolt felette. Az egész egyszerre volt megható és tragikus, de leginkább megdöbbentő: az emberi meggyőződés mindig felül írja a tényt, hogy az állat sorsa egy és ugyanaz a végén. Elpusztul. Mindegy, hogy imát mormolnak-e felette vagy rituálék nélkül vágják el a torkát. Végzete tragédiáján nem változtat az odáig vezető út. Éppen zabtejszínes gombapaprikást készítettem, amikor a videó láttán (amiből szándékosan kihagyták a véres részeket) elkezdtem zokogni. Nehéz volt nézni, ahogy a bárány szinte tudta, hogy valami rossz helyre viszik és küzd ellene, de esélye sincs, mert senki nem veszi figyelembe, hogy az ő élete is számít és NEM értünk van, hanem velünk együtt létezik ezen a földön. Ezek után természetesen még erősebbé vált bennem a meggyőződés, hogy soha többé nem szeretnék része lenni ennek a mindennapos borzalomnak.

Ne legyen bűntudatod. Ezt nem azért írtam le, mert “mindenki rossz, aki húst eszik”. Dehogy. Viszont a rengeteg tájékozódás révén jobban beleláttam, mi miért és hogyan történik az állatokkal, akiket ételként kezelünk és használati tárgyként adunk-veszünk és nem tudok részese lenni ennek a halálos körforgásnak, mert nem jó sem a lelkemnek, nem jó a környezetnek, de még csak az egészségünket sem támogatja.

Visszaolvasva a szavaimat…el sem hiszem, hogy így alakult tovább a személyiségem, de mérhetetlenül boldog vagyok, amiért itt kötöttem ki. Egyre többet kísérletezek izgalmas összetevőkkel, mint például a sörélesztő (nutritional yeast) és sorra érnek a sikerélmények a konyhában, ami szintén égi jel számomra, hogy amit csinálok az jó irány. Igyekszem átalakítani a már meglévő receptjeimet vegán-barát verziókat kreálva. A mai is egy ilyen próbálkozás, de még rengeteg ötlet merült fel bennem főzés közben, amellyel fel lehet dobni ezt a csodás levest, ami az ősz csúcsa. Nézzük is, mi kell hozzá. 🙂

Hozzávalók

1/2 sütőtök (kimagozva, meghámozva, felkockázva)

1 szál sárgarépa (meghámozva, felkockázva)

1 nagyobb fej burgonya (meghámozva, felkockázva)

1 alma (felkockázva)

1 fej fehér hagyma vagy vöröshagyma (meghámozva, apróra vágva)

2 ek. napraforgó olaj

1 tk. fahéj

2 tk. himalájai kristálysó

1 csapott tk. fehérbors

víz

Elkészítés

Ha megtisztítottuk, meghámoztuk és feldaraboltuk a zöldségeket, fogjunk egy nagy lábast és hevítsük fel benne a napraforgó olajat. A forró olajon futtassuk meg az apróra vágott vöröshagymát és kevergetés mellett pirítsuk aranybarnára.

Ha a hagyma megbarnult, adjuk hozzá a zöldségeket és az almát. 10-15 percig magas hőfokon pirítsuk meg őket és időnként keverjük át, nehogy leégjenek.

Amikor a zöldségek is szépen lebarnultak, adjuk hozzá a fűszereket: sót, borsot és fahéjat. Pirítsuk 1-2 percig ezekkel együtt.

Öntsük fel az edényt annyi vízzel, ami éppen elfedi a zöldségeket és közepes hőfokon, fedő alatt főzzünk mindent puhára. Egy villával tudjuk ellenőrizni, hogy mennyire puhák a zöldségek. Amikor szinte szétmállanak a villa fogai között, akkor jó.

Ha elkészült, vegyük le a tűzről és egy turmixgép vagy kézi botmixer segítségével turmixoljuk krémesre az egészet.

Tálaláskor dekoráljuk tökmagolajjal és/vagy pirított tökmaggal.

Remélem, kipróbáljátok ezt az isteni receptet. Küldjetek róla képet, kiváncsi vagyok hogy sikerült! 🙂

Hamarosan újra jelentkezem!

Puszik és ölelés,

fatimapanka

Szilvás-almás crumble| Vegán napló #1

Drága Fatimapankások! 🙂

Valószínűleg azért kattintottatok rá erre a bejegyzésre, mert láttátok az első, igazi, őszi receptes videómat. Én imádom az őszt. Főleg a színek és a vastag pulcsik, valamint az új évszak változása hozta újdonságok miatt, azonban fázni utálok. Ettől függetlenül úgy érzem, a szépségek kárpótolnak, főleg ha sikerül az esős, ködös, már-már szutykos időjárásban, szélben, hűvös levegőben meglelnünk a szépet. Mindig hálát adok azért, hogy ez számomra viszonylag könnyen megy. Már augusztus végén igyekszem fahéj és sütőtök hangulatba hoznom magam és nekilátok a szezonális finomságok elkészítésének, mint például ez a fahéjas, szilvás-almás, morzsás csoda.

Ha követitek a csatornámat, illetve Instagramomat, akkor tudjátok, hogy Ádámmal jó ideje-egészen pontosan 3 hónapja-kerüljük a húst és minden más állati eredetű étel fogyasztását. Büszkén jelenthetem, hogy a húst egyáltalán nem kívánom. Szinte biztos vagyok abban, hogy soha de soha többet nem fogok húst enni. Ez nem egy elhamarkodott, szélsőséges kijelentés, hiszen a rengeteg kutatómunka, amit a vegán életmóddal kapcsolatban végeztem hamar rádöbbentett arra, mi történik az állattal a “farm” és a hűtőszekrény közötti úton. Azonban nem csak ez a gondolati, etikai oldal juttatott ilyen határozott állásfoglalásra. Mindig is szerettem a zöldségeket-gyümölcsöket és általában ezek alkották az étrendem nagy részét. Mindig energikusabbnak és egészségesebbnek éreztem magam, ha a növényi táplálékok kerültek előtérbe a szervezetembe bevitt táplálékok körében. Úgy érzem, az egészségemért is rengeteget teszek azzal, hogy nem terhelem állati eredetű ételekkel.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ebben az átmeneti időszakban nem voltak kivételes esetek. A hústól és az állati tejtől-mint ital-teljesen távol maradunk, azonban előfordult, hogy valamiben volt tojás vagy elvétve sajt. Például egy esküvőn a legvegább étel, amit találtunk a burgonyapüré és rántott cukkíni voltak, így ebből ettünk. Mivel időszakos böjtölünk, általában egyszer vagy kétszer eszünk a nap folyamán. Az esküvőre is üres gyomorral mentünk, tehát éhezni nem akartunk. Úgy gondolom, ahhoz hogy ez az életmód hosszú távon fenntartható lehessen, az első időszakba a lehető legkevesebb mentális stressznek szabad csak kitenni magunkat. Természetesen, ha csupán húsos választék lett volna, inkább éhesek maradunk…nagyon örülök, hogy ennyire idegennek tűnik már ez a fajta étkezés és ez azért van, mert a húsra egyszerűen képtelen vagyok már másképp gondolni, mint halott állatra. Mert az. Akkor is, ha a gyönyörűen dekorált éttermi tálalás megpróbálja elterelni erről a figyelmet. Tehát a lényeg, hogy tejtermék és tojás is nagy ritkán, harmadlagos összetevőként megjelenik az ételek között, amelyeket fogyasztunk, de ez legtöbbször nem tudatos vagy ha igen, azért van, mert éhesek vagyunk és a legvegább verzió is tartalmaz származékosan ilyen összetevőket. A háztartásunk azonban teljesen átalakult, minden amit főzök cruelty free és növényi alapú. A sminkszereimet kiszelektáltam, a bőrtáskámat nem tudom tovább hordani, mert rosszul érzem magam tőle, s ugyanez a helyzet a bőr cipőimmel. Nem mondom, hogy nem okoz fejtörést, ezeket úgy pótolni, hogy megfeleljen a gondolkodásmódunknak, de itt is igaz a mondás, hogy “where there’s a will, there’s a way”. Szóval, ha nagyon akarunk valamit, biztosan találhatunk rá megoldást. Összességében még semmi esetre sem szeretném vegánnak nevezni magunkat, de jó úton haladunk és ez a cél. Úgy érzem, a legnagyobb lépéseket megtettük, s egyáltalán nem hiányzik, hogy például ebbe a morzsás sütibe vajat tegyek… 🙂

Köszönöm, hogy elolvastátok a kis updatemet, ha ezt megtettétek, írjatok kommentet, ti mit gondoltok a dologról! Kiváncsi vagyok a véleményetekre.

Lássuk is a receptet!

8DE2FDE5-83BD-4E59-93D0-9F60E72D723F

Hozzávalók a gyümölcsös réteghez

Kb. 500 g szilva, kimagozva, kis kockákra vágva

1 alma, kockákra vágva

3-4 ek. juharszirup vagy barnacukor, esetleg méz

3 tk. citromlé

1/2 tk. só

1 tk. vanília kivonat

1/2 tk. fahéj

2 púpos ek. kókuszliszt (ez a recept gluténmentes, de a kókuszlist módosítható sima finomlisztre vagy bármilyen más alternatív lisztre, mint például zabpehelyliszt vagy rizsliszt)

Hozzávalók a morzsás réteghez

240 g mandula liszt (itt is érvényes a változtatás lehetősége)

1 nagy marék dió, durvára vágva

1/2 tk. fahéj

3 ek. juharszirup

3 ek. olvasztott kókuszolaj

Elkészítés

A felaprított gyümölcsöket keverd össze egy tűzálló tálban és add hozzá a sót, fahéjat, juharszirupot, vaníliát, citromlevet és kókuszlisztet. Ez lesz az alap.

Egy tálban keverd össze a mandulalisztet, durvára vágott diót, a fahéj másik felével és az olvasztott kókusz olajjal. A legkönnyebb kézzel összegyurmázni, miután kanállal nagyjából eldolgoztuk és már nehéz keverni. A cél, hogy könnyen morzsolódó állagot kapjunk. Ha túl homogén a massza, adjunk még hozzá lisztet.

A morzsás tésztát oszlassuk el a gyümölcsös réteg tetején, úgy hogy az egészet befedje. Nem kell tökéletességre törekedni, ez a tökéletlenül tökéletes sütemények egyike, de azért igyekezzünk úgy morzsázni, hogy mindenhova jusson! 🙂

Süssük 180 Celsius fokon kb. 35-40 percig vagy amíg a teteje szép, aranybarna nem lesz!

Remélem, elkészítitek ezt az isteni receptet. Egy tipp: ne mondjátok el a kóstolóknak, miből van. Elég a végén. Le fog esni az álluk! 🙂

Puszik és ölelés,

fatimapanka

 

Datolyás energia golyócskák

Szép szombat reggelt Drágák!

Megint versenyt kellett futnom az idővel és sajnos alul maradtam. Ezen recepthez tartozó videót sikerült ugyan felvennem, megszerkesztenem, sőt fel is töltenem, de sajnos a receptleírás elkészítése mindig hosszadalmasabb és több odafigyelést kíván, nem beszélve arról, hogy szeretek leülni és írni nektek. Ezt sajnos már nagyon rég nem tettem meg. Azóta, hogy a videózás nagyobb szerepet kapott az életemben, úgy érzem, hogy úgyis megosztok veletek mindent a videókban és ezt legalább akkora részletességgel teszem, mint ahogy itt a blogon tenném. Persze amikor írok-mint például most is-megfogadom, hogy legalább hetente egyszer jelentkezem ezen a platformon is. Lenne miről írni és szeretem is a gondolatátadás ezen formáját, de őszintén szólva akkor tudok saját magam számára tetszőt írni, amikor jön a “flow” és a lekűzdhetetlen vágy, hogy írjak. Ha ez nincs meg, nem  akkor nem is érdemes megerőszakolni saját magunkat. Szóval ha nagyon el vagyok tűnve itt a blogon az két dolog miatt lehet: vagy nem bírok leülni a billentyűzetem elé, mert nem engedi az időm vagy pedig nincs olyan állapotban az elmém, hogy alkalmas legyen valami tartalmasat összehozni. 🙂

A  mai bejegyzés azonban csak egy kis receptke lesz. Egy olyan édességet mutatok nektek, ami torony magasan megelőzi a kommersz édességet, mert sokkal egészségesebb, hiszen nem tartalmaz cukrot, nyers összetevőkből készül és nem tartalmaz semmilyen állati eredetű összetevőt sem. Hihetetlennek tűnik, de ezek az energia golyócskák a legerősebb édesség-sóvárgást is képesek enyhíteni. Nem igazán szeretem a “bűntudat nélkül fogyasztható” megnevezést, de ezt tényleg nyugodt szívvel beépíthetjük akár a mindennapjainkba, mert egészséges. Nézzük is, hogy mi kell hozzá!

Összetevők

45 g reszelt répa (nagyon fontos, hogy az aprólyukú reszelőfelületet használjuk)

1/2 tk. reszelt citromhéj

50 g zabpehely

250 g magozott datolya

1/4 tk. vanília kivonat

kokuszreszelék a hömbölgetéshez

1/2 csipet só

Elkészítés

Ehhez a recepthez egy aprítógépet kell segítségül hívnunk, de egy nagy teljesítményű blender is tökéletes.

Nem kell mást tennünk, mint mindent az aprítógépbe teszünk és eleinte fokozatos pulzálással, kb. 30 mp után folyamatos aprítással homogén masszát készítünk belőle.

A masszát ezután egy tálba adagoljuk. Egy spatula segíthet kipiszkálni az edényben ragadt masszamaradványt.

Ezután fogjunk egy kis pohár vizet és egy tetszőleges méretű kanalat (én kisebb kanalat használtam, de attól függ a kanál mérete, hogy mekkora golyócskákat szeretnénk készíteni). Benedvesített kézzel és szintén nedves kanállal mérjünk ki egy kevés masszát és mintha gyúrma lenne-formázzunk belőle golyócskát.

Utolsó lépésként pedig forgassuk kókuszreszelékbe és már kész is vagyunk! 🙂

Remélem, elkészítitek ezt a finomságot! Érdemes azután elmondani a kóstolóknak, mi van a labdákban, miután megették. Le fog esni az álluk, milyen egyszerű természetesen, cukor nélkül, növényekből ilyen finomat készíteni.

Puszik és ölelés,

fatimapanka

Nincs Húsvét kalács nélkül

Sziasztok Drágáim! 🙂

Alig várom, hogy jöjjön az ünnep. Boldoggá tesz, hogy egy nappal többet tölthetek a családommal és barátokkal, mint az előző években, hiszen a Nagypéntek is munkaszüneti nappá vált. Őszintén remélem, hogy sok napsütéssel és kellemes időjárással leszünk megáldva ebben a pár napban… Kirándulást, evést-ivást, családi találkozókat tervezünk, így megkoronázná az önfeledt perceket, ha mindezt igazi, tavaszhoz méltó langymelegben tehetnénk.

Ahogy múlik az idő, egyre jobban kezd érdekelni a különböző keresztény és más vallásokhoz kötődő ünnepek háttere. Egészen kicsi koromtól fogva jártunk templomba és vált számomra a szakrális szertartás az ünnep emelkedett hangulatának nélkülözhetetlen részévé. Nem ültünk úgy asztalhoz, hogy a Húsvétkor hagyományosan asztalra kerülő menü ne került volna a templom oltára elé és ne lett volna megszentelve. Valahogy az íze is más a “szentüttnek”, ahogy a nagypapám szokta mondani.

Az élményt már csak a házilag megfestett tojások és a saját kezünk által elkészített kalács fokozhatja tovább. Ennek megvalósítása pedig nem is olyan nehéz, mint gondolnánk. 🙂 A mai bejegyzésben egy isteni, foszlós, arany-tetejű kalács receptet szeretnék megosztani veletek.

Hozzávalók

500 g finomliszt

100 g rétesliszt

15 g só

120 g cukor

50 g friss élesztő

60 g vaj

300 ml zsíros tej

2 ek. napraforgó olaj

2 tojássárgája

1 teljes tojás és 1/2 dl tej  kalácsok kenéséhez

1 ek. olaj és 1 tk. finomliszt a kelesztéshez használt tál kikenéséhez

Lépések

  1. A finomlisztet, réteslisztet és sót keverd össze egy tálban, tedd félre.
  2. Különíts el kb. 1,5 dl tejet egy nagyobb pohárban, adj hozzá 1 teáskanál cukrot és langyosítsd meg, majd morzsold bele az élesztőt, ezt is tedd félre, míg kb. 5-10 perc alatt, magasra fel nem fut. Az élesztőt a tej langyos hőmérséklete és a cukor aktiválják, ezért kell nagyon ügyelni arra, hogy se túl meleg, sem pedig túl hideg ne legyen. Ha túl meleg, az élesztő elpusztul, ha túl hideg, nem tud aktiválódni.
  3. A maradék langyos tejben keverd el a vajat. Ha szeretnéd, meg is olvaszthatod, a lényeg, hogy eggyé váljon a tejjel.
  4. Egy robotgép keverőtáljába öntsd bele a vajas tejet, a felfutott élesztőt, add hozzá a tojások sárgáját és az olajat. Keverd robotgéppel fél percig.
  5. Add hozzá a cukrot és a lisztes keverék 1/3-át is. Alacsony sebességen keverd össze a hozzávalókat egy percig.
  6. Ezután add hozzá a liszt további 1/3 részét és ne felejtsd lekaparni a keverőtál oldalára ragadt lisztet sem! Dagaszd 1-2 percig, majd add hozzá az utolsó adag lisztet és újra távolítsd el az edényre ragadt lisztet. Dagaszd közepes sebességen 2 percig a tésztát, míg sima, de nyúlós, ragacsos nem lesz. Akkor jó, ha még kissé ragad, de már összeállt. Ne félj attól, hogy túl lágy lett, ezen a ponton ilyennek kell lennie. 🙂
  7. Borítsd a tésztát egy olajozott, lisztezett tálba, fedd le frissentartó fóliával és meleg helyen hagyd kelni 60 percen keresztül. (A mikró jó hely a kelesztéshez.)
  8. A megkelt tésztát borítsd ki egy belisztezett deszkára, gyúrd át gyors  mozdulatokkal és oszd két egyenlő részre.
  9. Két kalácsot készítünk, mindkettőt hármas fonással. A kettéválasztott tészta egyik felét oszd három egyenlő részre. Minden harmadot gyúrj át és sodorj belőlük egyenlő méretű “hurkákat”. A hurkákat helyezd sütőpapírral kibélelt tepsire, rögzítsd őket egy ponton, hogy háromfelé ágazzanak és fond őket össze. Ismételd meg a folyamatot a tészta másik felével is.
  10. Keverj össze egy tojást és tejet, kissé verd fel s kend meg az összefont kalácsok tetejét. Hagyd őket kelni további 30-40 percig (melegítsd elő a sütőt 30-40 fokra, kapcsold ki és így helyezd be a kalácsokat, hogy hamarabb megkeljenek).
  11. Kend le őket újra és süsd őket 20-25 percen keresztül 180 Celsius fokra előmelegített sütőben. Akkor jó, ha szép aranybarnára sültek.

Remélem, ízleni fog ez a finomság és még szebbé varázsolja majd az ünnepet! Köszönöm, hogy velem vagytok!

Puszik és ölelés,

fatimapanka