Specialty kávézók itthon és a világ körül: #1 POC, Vienna

Drága Fatimapankások,

Örülök, hogy újra itt vagyok és írhatok Nektek! Annak ellenére, hogy az időm priorizálása legtöbbször csak rajtam múlik, ez az online kis napló valahogy mindig háttérbe kerül. Mivel nagyon fontos számomra, hogy itt is legyen egy kis “mozgás” és gyakoroljam az írást, úgy döntöttem, hogy indítok egy új bejegyzés sorozatot, még pedig egy olyan témában, ami rendkívül közel áll hozzám. Úgy érzem, ha sorozatban gondolkodom, sikerülni fog gyakoribbá tenni a blogos megosztásokat, amelyet a témaválasztás méginkább motivál és előre lendít, ugyanis a kávézásról lesz szó. Ezen belül is a specialty kávézókról és az ott tapasztalt élményeimről. Felfoghatjuk ezt egy “review” sorozatként is, azonban én kizárólag a pozitív élményeimet szeretném felsorakoztatni itt. Persze igyekszem objektív lenni, az őszinteség pedig adott, de a sorozat célja nem az, hogy lehúzó, mocskolódó kritikákat fogalmazzak meg bizonyos helyekről úgy, hogy sok szakmai fogalmam nincs is a témáról. Ha valahol iszom egy pohár “finomat” és úgy érzem, hogy “na, ide visszatérek még”, akkor arról a helyről olvasni fogtok. Egyszerűen csak szeretem a kávét, a kávézás élményét, szeánszát, rituáléját, a kortyolás után következő néhány másodperces semmibe révedést, a bögrébekapaszkodást, a fantasztikus ízeket és mivel magával ragadt az újhullámos kávékultúra, érzem magamban a késztetést, hogy másoknak is megmutassam: van élet a “hosszúkávétejjelcukorral” jelenségen túl…

Lehet, hogy érdemesebb lett volna úgy kezdenem kávézós élményeim nagy fejezetét, hogy leírom nektek, amit a specialty kávéról tudok. Ezt meg fogom tenni ígérem, de nem most. Azért nem most, mert három nappal ezelőtt, nevezetesen Valentin napon, ami egyben imádott férjem születésnapja is, felfedeztünk egy hihetetlenül különleges kávézót Bécsben. Rólunk tudni kell, hogy bárhova megyünk, az első dolgunk, hogy a Google maps útvesztőjében előre feltérképezzük, melyik harmadik hullámos kávézó(k)ba látogatunk majd el utunk során. Ez számunkra a turistáskodás szerves része. Azért is szeretjük felfedezni a helyi specialty világot, mert szinte mindig nyitott, közvetlen és kávészerető emberekkel találkozunk, akikkel a közös téma-a kávé-azonnal adott, viszont egy teljesen új közeget, kultúrát ismerhetünk meg miközben összeköt minket ez a hétköznapi ital. A lényeg tehát, hogy szerdán, ebben az imádnivaló kis kávézóban kötöttünk ki, hogy a délutáni koffeinadagot egy finom “ÁFA kombó” formájában vigyük be a testünkbe. (ÁFA kombó, azaz Ádám + Fati kombó=1-1 szimpla eszpresszó és 1 adag filter kávé elfelezve) Annyira jól éreztük magunkban ebben az eldugott kis kávézóban, hogy igazából az ott töltött percek alatt fogalmazódott meg bennem és vált teljesen bizonyossá, hogy ezt a sorozatot el szeretném indítani.

Ha Budapestet és Bécset összevetjük specialty kávézók tekintetében, az előbbi vitathatatlanul telítettebb, mint Bécs. Az osztrák fővárosban is rá lehet bukkanni azonban nagyon hangulatos, harmadik hullámos helyekre, ha bepötyögjük a kulcsszavakat Google barátunk keresőmezőjébe. Négy, öt olyan beülős kávéházat is találtam, ami szimptikusnak tűnt, mivel azonban Ádám szülinapját (is) ünnepeltük aznap, szerettem volna olyan helyet választani, ami emlékezetessé teszi az alkalmat. Így döntöttem tehát látatlanban a POC (People On Caffeine) mellett.

B4FDB019-9698-46B1-9048-A4A8C49FE0EF

Ez a hárombetűs névválasztás elsőre titokzatosnak tűnhet, ami azért jó, mert én személy szerint azonnal tudni akartam, hogy mit takar. Zseniálisnak találom, hogy a névválasztás már önmagában kiváncsiságot kelt az érdeklődőben és ezzel tovább a gondolataiban tartja a kávézót. A mindennapi szóhasználatot megkönnyíti a rövidítés, a mögötte álló jelentés viszont az egyszerűségétől válik frappánssá. Itt egyébként fel is hívnám a figyelmet az első dologra, ami számomra vonzóvá tesz egy kávézót: ez pedig az, hogy mennyire tudom kötni a saját személyiségemet, a saját énemet az adott helyszín nevéhez. Mennyire érzem azt közelinek magamhoz. Ha tetszik a név, nagyobb az esélye, hogy meg is látogatom az adott helyszínt. A People On Caffeine elnevezés gyorsan segít eldönteni, hogy mi beletartozunk-e egy bizonyos embercsoportba (nevezetesen a kávézók, mondjuk ki egyenesen és őszintén: koffeinfüggők, de sokkal inkább kávészerelmesek csoportjába). Ha a válaszunk igen, kis is alakult az első kötelék a kávézó és a vendég között.

A következő szempont, ami talán a legfontosabb (ha a minőségi kávét alapvetőnek vesszük) az a helyszín. Persze van, hogy a programunk másfelé visz és egyszerűen nem esik útba egy kávézós megálló, de a kézenfekvő elhelyezkedés, a könnyű megközelíthetőség kétségtelenül az alapelvárások közé sorolhatók. A POC pár perc sétára található a bécsi Rathaus-tól. Tömegközlekedéssel és autóval is könnyen elérhető, azt azonban meg kell említenem, hogy parkolóhelyet találni nem egyszerű… Ha tehetjük, feltétlenül válasszuk a tömegközlekedést! Előzetes tájékozódásom révén tudtam hogy egy olyan épületet keresünk, ami cseppet sem néz ki úgy, mint egy kávézó. A POC ugyanis egy templom oldalában található, konkrétan a templom épületének egy mellékszárnyában. Eddig talán ez volt a valaha látott legvalószínűtlenebb helyszín, ahol kávégépet láttam, de nagyon érdekelt, hogy mit sikerült kihozni egy ilyen szokatlan terepből.  

64318BDE-4DE7-4BC3-8237-B2DF9ECA1FFF

Amikor beléptünk, mindkettőnknek az az érzése támadt, mintha egy olyan helyen járnánk, ami “majd egyszer kávézó lesz”. Befejezetlenség-érzésem volt, de ehhez nem társult semmiféle kellemetlen gondolat. Úgy alkotott módfelett családias, véletlenszerűen igényes és egyszerű harmóniát ez a kb. 30 négyzetméternyi terület, hogy semmi nem volt kimondottan élére állítva, mégis mindennek meg volt a helye, s csak olyan dolgokat láttam magam körül, amelyek valóban kávézóba valók. Egy kicsit talán a kaotikus és az eklektikus szavakkal is lehetne jellemezni a helyszín belső elrendezését, de az összkép mégis kiegyensúlyozottságot és “ezt szándékosan akartuk így” jelleget képviselt. Összesen kb. 15 ülőhely lett kialakítva a bejárat és a pult között, így két másik asztaltársaság mellett mi is kényelmesen elhelyezkedhettünk, s még így is maradt szabad asztal a később érkezőknek.

86FE6D81-BF33-4106-A07E-2F68360523ED

Amikor már kicsit befogadtuk, megéreztük a helyszín hangulatát, koncentrálhattunk a következő rettentő lényeges szempontra: a személyes interakcióra. Alapvetően nagy mosollyal és óriási nyitottsággal, boldogsággal szoktam érkezni az ilyen helyekre, ami nem tudom, hogy kívülről milyen benyomást kelthet, de nehezen tudnám leplezni a kávézás előtti-szinte gyermeki-izgatottságomat. A POC esetében ez a tényező nem hagyott kívánnivalót maga után. Robert, a tulajdonos és barista tökéletesen képes felmérni, hogy egy adott helyzetben miről és mennyir érdemes beszélni a vendéggel. Én személy szerint élvezem a specialty kávézók dolgozóira jellemző barátságos közvetlenséget és valamilyen szinten el is várom, hogy-ha nem is kezdeményeznek velem párbeszédet-az esetlegesen felmerülő kérdéseimre készséges és kimerítő választ kapjak. A legjobb reklám számomra az, ha látom, hogy a pult mögött álló személy élvezi, amit csinál és a munkája a szerelme. Nem akarom túlidealizálni a dolgot, mert mindenkinek lehet rossz napja és a vendég is lehet “rosszkor rossz helyen”, de legtöbbször nagyon is látszik, hogy a barista “csak a munkáját végzi” kávé készítés közben vagy önmegvalósít is. Nincs annál kiábrándítóbb, mint mikor kiderül: én lelkes laikusként többet tudok arról, mitől lesz jó az eszpresszó, mint az, aki készíti…

Itt azonban csupa pozitív élmény ért minket, miközbe Roberttel beszélgettünk. Hamar megtaláltuk vele a közös hangot és értékelte az érdeklődésünket. Elmesélte, hogy kétféle kávéból dolgozik: egy olasz pörkölésűből (sötétebbre pörkölt) és egy világos pörkölésűből (mint a specialty kávék többsége), mert az osztrák közönség még mindig igényli a megszokott ízeket. Nagyon szimpatikus volt számomra, hogy igyekszik kielégíteni a változó igényeket, miközben úttörőként ismerteti meg az emberekkel az újhullámos kávézás élményét. Lehet, hogy valaki olaszos eszpresszót kér első pár alkalommal, de a vendég és a barista között kialakult bizalom segít abban, hogy a kávészerető merjen később kísérletezni az újdonságokkal.

Mi természetesen a világos pörkölés mellett döntöttünk, ami ezúttal egy columbiai kávé volt a COLONNA COFFEE “Discovery” sorozatából, melyben olyan kávék találhatók, amelyek feldolgozása sokkal kifejezőbb ízjegyek megjelenését teszi lehetővé. Ezúttal olyan érzést generált a számban ez a finomság, mintha mandarin héjba haraptam volna. Emellett természetesen ott lebegett az enyhén karamellás, kávés íz is, de főleg a filter esetében folyamatosan a mandarin édes citrusossága dominált. Az eszpresszó kiegyensúlyozottsága igazán élvezetessé tette ezt a pár korty, koncentrált kávécsodát: sem túl savanykás, sem pedig túl kesernyés, de annál inkább gyümölcsös, üde és világos.

77133336-BAAA-4FCF-BE9C-C373082CF7C6

Sütit nem ettünk,  viszont kétféle édesség is figyelt a tortaállványokon, s ínycsiklandóan néztek ki. Ha kávézni megyünk, nem szeretjük süteménnyel elvonni az ízlelőbimbóink figyelmét, s mióta vegán életmódot folytatunk, legtöbbször nincs is erre lehetőségünk az édességek klasszikus összetevői miatt. Ez persze nem panasz. Ettől még egy kávézó nem jobb vagy rosszabb, főleg ha a kávé ennyire finom! Volt sok más dolog, ami nagyon szimpatikussá tette a POC-ben töltött fél órát: a bögrék kuckósak és csodás kékek voltak, a falra akasztott fotókról pedig egyszerűen nem bírtam levenni a szememet. Ha Bécsben jártok, feltétlenül látogassatok el ebbe a különleges kávézóba. És igen, bármennyire is fura, AZON az ajtón kell bemenni…

79464C7F-FE21-461A-95F3-9EB3FB02FA71

Legyen csodás hétvégétek!

fatimapanka

POC: https://www.facebook.com/poccafe/

Colonna Coffee: https://colonnacoffee.com/products/beans-discovery

DIY Palacsintázós randi est

Sziasztok Drágák!

A mai bejegyzésben megmutatom, hogy készíthettek egy igazi Valentin napi, csupa-csupa rózsaszín, piros és lila színekben pompázó DIY palacsintázós randi estet. Imádom a Valentin napot, az egyik legcukibb ünnep, igazi színfolt a télvégi szürkeségben. Nem értem, de tiszteletben tartom, ha valaki nem ünnepel február 14-én, de nem gondolom igaznak, hogy ez csupán egy pénzhajhászásról szóló “divat ünnep”. Szerintem ez a nap az aranyos, figyelmes gesztusokról szól, amikor kicsit nagyobb kreativitással fejezhetjük ki azt, ami a legfontosabb: a törődést. Ha igazán bele szeretnétek adni idén apait-anyait egy finoman elkészített és szépen dekorált, sőt különleges randi-vacsiba, akkor olvassatok tovább. 🙂

Amerikai palacsinta recept (2 főre)

130 g finomliszt

1 1/2 teáskanál sütőpor

1 csipet só

30 g kristálycukor

1 nagy tojás (enyhén felverve)

250 ml langyos tej

30 g sótlan vaj, felolvasztva

Olaj vagy vaj a serpenyő kikenéséhez

  1. A száraz hozzávalókat-finomlisztet, cukrot, sütőport és a sót- keverd össze egy nagyobb tálban egy fakanállal.
  2. Fogj egy másik, kisebb tálat és keverd össze a felvert tojást, olvasztott vajat és langyos tejet.
  3. A folyékony hozzávalókat öntsd hozzá a szárazakhoz és egy kézi habverő segítségével keverd simára. Kissé sűrű, palacsinta tésztát kell, hogy kapj.
  4. Egy tapadásmentes serpenyőt hevíts fel közepesen magas hőfokra, cseppents pár csepp olajat (ha van, egy ecset segítségével oszlasd el a serpenyő felületén) és amikor felmelegedett, önts egy adag palacsinta tésztát a serpenyőbe. Süsd kb. 1,5 percig az egyik oldalát, de figyelj nagyon, nehogy elégjen. Ha kell, játsz a hőfokkal, tapasztald ki, milyen hőfokon sül aranybarnára a palacsinta felülete. Egy lapos felületű fakanállal vagy spatulával mozgasd át a palacsintát és ha elválik a serpenyőtől, fordítsd át a nyers felére. Süsd további 1 percig, majd helyezd egy szép, dekoratív tányérra.
  5. Ha megsült az összes palacsinta, díszítsd a tetejüket friss gyümölccsel, eperrel, málnával, banánnal. Végül pedig önts rájuk bőségesen juharszirupot.

Bacon szívek

4 szál bacon szalonnára lesz szükséged (2 főre). Egy szív két szál szalonnából készül. Helyezd el a tepsin “v” formában a szalonna csíkokat és a végüket hajtogasd egymásba. Ha ez meg van, egy csavarással a szálak közepén hajtogasd őket úgy, hogy a  “v” csúcsában végződjenek. VÉgződjenek…haha 😀 😀 Ha kell, igazíts kissé utánuk, hogy tényleg szivecske formájuk legyen. Mehet be 200 Celsius fokra előmelegített sütőbe kb. 10-15 percre vagy ameddig aranybarnára nem sülnek.

Kardamomos, rózsavizes tej

0,5 l tej

5 szem kardamom

1 ek. rózsavíz

1 tk. Lebepur superberry por a lila színhez (opcionális, használhatsz piros ételszínezéket is)

Cukor vagy méz ízlés szerint (én nem szoktam használni, de ha édesen szeretnétek inni, nyugodtan mehet bele)

Tejszínhab

4 kocka fehér csoki

  1. A tejet melegítsd össze a kardamommal és a rózsavízzel. Ha már kissé gőzölög, mehet bele a superberry por, egy kézi habverő segítségével dolgozd jól bele. Nem fog tökéletesen feloldódni, de a tejet szépen beszínezi és ilyen kis mennyiségben teljesen íztelen marad.
  2. A tejet még közvetlenül forrás előtt vedd le a hőről, távolítsd el belőle a kardamomot és öntsd őket átlátszó falú bögrébe, hogy látszódjon a színe.
  3. A tetejét díszítsd tejszínhabbal, én a cukrozatlant szeretem, de ez is totál egyéni. 🙂 A tetejére pedig helyezz 2-2 kocka fehércsokoládét.

c220783c-6df5-48a3-aaa2-3a207abb975b

DIY mécsestartó dunsztos üvegből

1 db dunsztos üveg

nyers színű dekor zsineg

folyékony ragasztó

pillanat ragasztó (vagy ragasztópisztoly)

tortacsipke

dekor papír

olló

ceruza

  1. A dunsztosüveg neked tetsző részét tekerd körbe a dekor zsineggel és a folyékony, illetve pillanat ragasztó segítségével ragaszd jól rá az üvegre.
  2. A dekor papírra rajzolj egy szívet, vágd körbe ollóval és ragaszd a tortacsipke közepére.
  3. A tortacsipkét ragaszd pillanat ragasztóval az üveg dekorzsineggel körbe tekert részére és kész is.

DIY váza

1 hosszabb nyakú, pl. paradicsom szószos üveg

nyers színű dekor zsineg

tortacsipke

piros dekor papír

fekete színű nyomda

folyékony rgasztó

ceruza

olló

  1. Az üveg száját rajzold körbe a piros dekor papíron ceruzával. Vágd körbe és ragaszd a tortacsipke közepére a folyékony ragasztóval.
  2. A piros felületre nyomdázz valamit: pl. a “love” szót, ami ehhez az alkalomhoz nagyon illik.
  3. Ha van papírlyukasztód, használd azt és a piros részt lyukaszd át. Ha nincs, fogd az ollót és a tortacsipke csipkés részéből vágj ki egy kis darabkát.
  4. A lyukon fűzz át egy darabka dekor zsineget, ami körbe éri a “vázát”, annak is a közepét.
  5. Köss csomót a zsineg végére, helyezd el szépen a tortacsipkét és már használhatod is a vázát, hogy csodás virágok díszíthessék az ünnepi asztalt.

Szivecskés hurkapálcák

10-15 db kb. 10 cm-es hurkapálca

dekor papír

cellux

ceruza

olló

  1. A dekor papírra rajzolj egy szívet és vágd körbe.
  2. A szívet ragaszd a pálcika végére.
  3. A pálcát használhatod előételekhez, de bökheted gyümölcs darabkákba, én ezúttal pille cukorba böktem őket és gyertyaláng felett megolvasztottuk, “grilleztük”. 🙂 Romantikus és finom!

Remélem, kipróbáljátok ezeket az ötleteket és ha eddig nem jött meg a kedvetek a Valentin napi romantikázáshoz, most fontolóra veszitek egy saját magatok által kidekorált és elkészített vacsi elkészítését. 🙂

Hamarosan újra írok!

Puszik és ölelés,

Fatimapanka