Amikor magolni kell: tippek tanuláshoz

Sziasztok Kedves Olvasók,

Remélem jól telik 2017 első hava és nem ért el titeket a pszichológusok által megfigyelt karácsony utáni depi. 🙂 Én egész eddig az utolsó egyetemi tárgyamat lezáró vizsgámra tanultam, így időm sem volt azzal foglalkozni, hogy áll-e még a karácsonyfa vagy sem, annyira sok energiát elvitt a tanulás.

Általában a saját élethelyzeteim inspirálják a bejegyzéseimet és ez most sincs másként. Ha van valami, amivel nehezen bírkózom meg, de végül sikeresen zárom az adott feladatot, igyekszem vissza tekinteni és átgondolni, mi/mik segítették az ügy pozitív kimenetelét, hiszen ezek a dolgok később is kihúzhatnak a bajból. Az ilyen és ehhez hasonló tapasztalatszerzéseim alkalmával mindig felüti fejét a vágy, hogy a hasznosnak gondolt tanácsaimat megosszam másokkal, mert ha bárkinek egy picit is tudok segíteni, akkor már megérte minden addigi kellemetlenség.

Ebben az esetben a jól ismert sok tételt-témát felölelő, magolós, szóbeli vizsgák kezeléséről és az azokra való felkészülésről lesz szó. Egy valamit előrebocsátanék: én rendkívül vizuálisan tanulok, így azok a módszerek, amelyek nekem működnek, mások számára akár dedósnak és szőrszálhasogatónak is tűnhetnek, nekem azonban ez működik és biztosra veszem, hogy van még olyan lény az univerzumban, akinek az agya nem képes “lefényképezni” mindent, amit lát…

Amire szükséged lesz: 

A tételek: én általában kinyomtatom őket, mert sokkal jobb érzés számomra kézben tartani a tanuláshoz szánt olvasnivalót. Valahogy megfoghatóvá válik a feladat: az a papírkupac, ami a kezemben van, hamarosan a fejemben lesz, nincs mese. Tudástranszfer fog történni. 🙂 A tételekről még annyit: főleg az egyetemen sokszor van olyan helyzet, amikor nem jut idő  kidolgozásukra, s nem is vagyunk annyira motiváltak, mivel az előző években már jó páran elvégezték a feladatot helyettünk. Azonban volt több olyan tárgyam is, amitől annyira tartottam, hogy csak a saját tételeimben bíztam, így rászántam az időt és kidolgoztam őket. Ennek csak pozitívuma van (azon a magától értetődő negatívumon kívül, hogy iszonyatosan sok időt vesz el, ami abban az esetben rendben is van, ha az időd 100%-át a tanulásnak tudod szentelni és a suli mellett nem dolgozol, máskülönben totál érthető, ha erre nem futja a 24 órából), mivel sokkal jobban rögzül az információ, hisz többször találkozunk vele a tanulás során, valamint extra “háttér információk” is megragadnak az olvasás során, amihez lehet kötni a fontos évszámokat, személyeket, fogalmakat.

f5855d0b-d1da-4200-8b45-8c0166aad810

Sok papír: tudom-tudom, nem túl környezetbarát, de én az üres papírlapokon kérem számon magam és amit megtanultam, fejből leírom, mert nekem ez vált be. Amit többször vissza írtam “tiszta” lapra, az biztosan jól megy a vizsgán is.

Vonalzó: kiemelni a lényeget, hogy szép, rendezett maradjon a szöveg, ne legyen tele kusza, göcsörtös vonalakkal. Az én szememnek legalábbis ez esik jobban.

Toll: szeresd a tollad, amivel írsz. Szeresd az érzést, ahogy hozzá ér a papírhoz, ahogy kanyarítod vele a betűket. Legyen szép színe, de ne túl színes, mert az elvonja a figyelmet. Én ezúttal pl. szövegkiemelőt sem használtam a tanuláshoz, mert a színkombinációk kigondolása elvitte a figyelmemet. 😀 A lényeg, hogy a tárgyak, amik körül vesznek boldogsággal töltsenek el és szívesen vedd őket a kezedbe, ezzel megteremtve a jó alaphangulatot.

Vázlatkártyák: Értsd, 4 ugyanakkora lapra osztok 1 db A/4-es lapot. Minden tételhez szoktam készíteni, s erre kerülnek a leglényegesebb pontok: évszámok, fogalmak, személyek, ki támadott meg kit az x háborúban, ki győzött, milyen megegyezéssel zárták le stb. Az a meglátásom, hogy az érdekes, kiegészítő információk sokkal jobban megragadnak, mint maga a lényeg, amit számon kérnek. Pl.: a vázlatkártyára kerül olyan tényszerű, fontos pont, mint “a berlini fal 1989. november 9-én omlott le”. Az, hogy “hatalmas tömeg gyűlt össze és elkezdték vésővel, kalapáccsal, puszta kézzel bontani a falat”…na erre tuti emlékszem, viszont a tanárnőt nem fogja annyira érdekelni, mint az évszám. A vázlatkártya segít kiragadni a lényeget és az ismétlésnél vezeti az agyunkat, hogy a kiemelt pontok köré, tarkításként használja csak az ehhez hasonló érdekességeket.

fca4fa6a-0a6f-402d-aa76-fb9430c1bf15

Iratrendező: A rendszerezés szerintem kulcsfontosságú. Nem kell túlzásba vinni, de jó, ha van legalább egy tételeknek szánt, végtelenül egyszerű mappánk. Így nem keverednek el a papírok. Az is sokat számít, hogy a szövegszerkesztőben, mennyire van átláthatóan tördelve a szöveg: pl. ráfér-e 1 oldalra egy tétel, lehetőleg ne csússzon át másik papírra, és hasonló apróságok nagyon meg tudják könnyíteni a folyamatot.

Zene: Szuper tanuláshoz szánt playlist-ek vannak mind Youtube-on, mind Spotify-on. Ha nehezedre esik teljes csendben tanulni, mint ahogy néha nekem is, akkor javaslom, hogy válogass kedvedre ezek közül. Egy tanácsom azonban még van ehhez: lehetőleg instrumentális zenét válassz, mert ha van énekelt szöveg, az más ingereket küld az agyadnak és arra fogsz oda figyelni a tételeid helyett. Persze mindenki másképp működik, de nekem ez a meglátásom. Ha pedig csak háttérzajra vágysz, ilyesmiből is rengeteget találhatsz az interneten: kávézó háttérzaj, játszótér háttérzaj, természeti háttérzaj…néhány linket a bejegyzés alján találhattok.

Mozgás: Amikor úgy érzed, semmi nem működik és képtelen vagy megtanulni még egy betűvel többet, akkor kell kimenni a lakásból/könyvtárból/kávézóból. Tenni egy sétát, elmenni futni, vagy egy táncos edzésre és olyan dolgokkal foglalkozni, amit szeretsz és örömet okoz. Lehet, úgy érzed, hogy ezzel időt veszítesz, de igazából csak a hatékonyságod fog nőni és frissebb fejjel, koncentráltabb állapotban, negyed annyi idő alatt megtanulod a problémás anyag részt, mint amikor órákig felette ültél és nem jutottál előre.

Kávé: Jó, ha van kéznél, de számomra sem a kávé sem pedig az energiaital nem tesznek csodákat, ha tanulásról van szó. Én minden nap iszom egy isteni bögre kávét, de nem a több koffein meg taurin fogják megtanulni helyettem, amit meg kell. Büszkén mondhatom, hogy sem a kávéadagomon nem kellett emelni, sem pedig az alvásidőmön nem kellett csökkenteni, az 1 hét alatt, amíg felkészültem a vizsgára. Ennek oka pedig nem más, mint a…

Jó időbeosztás: Sajnos nekem viszonylag sok idő kell, ahhoz, hogy minden bomba biztosan rögzüljön és úgy menjek el vizsgázni, hogy nincs bennem az alap vizsgadrukknál több félelem. Óriási szabadság az, amikor teljesen felkészülten mész be és nem kell azon imádkozni, hogy “jaj, nehogy kihúzzam  az xy tételt”. Félre ne értsetek: nem vagyok maximalista, nem tudok mindent ötösre. Közel sem. Azonban, mindenről van fogalmam és a tételvisszaadás kudarcát soha nem szeretném átélni. Ez motivál. Tehát, a lényeg az, hogy kezdjetek el időben tanulni. Hamar ki lehet számolni, mennyi idő kell: nekem 50 tételt kellett bevágnom, de mivel most hivatalosan 25 volt, ami “a” és “b” részre volt osztva, ezért 25-tel számoltam. Nekem egy napra háromnál több tételt beiktatni nem működőképes terv, ezért 8 nappal a vizsga előtt kezdtem a tanulást. Számolni kell azzal is, hogy az ismétlés egyre több időt fog elvenni, mivel minden nap, minden tételt legalább egyszer átnéztem és leírtam őket “tiszta lapra”. Ami az új papíron szerepel, az mehet a “megtanultam” kupacba. Nagy öröm látni, ahogy a kupac növekszik… A vizsga előtti nap már számomra sosem alkalmas új tétel megtanulására. Az már csak az ismétlésé és a leülepítésé. Nem is foglalkoztam annyit a tanulással ezen a napon, mint az előzőekben, mert úgy éreztem, kell egy kis tisztulása fejemben. Ezért kell mindig ismételni, nem maradhat minden egy napra, különben elúszunk.

Motiváció: Legtöbbször ez hiányzik a legjobban. Ritkán van az ember életében olyan dolog, amit annyira akar, hogy szemrebbenés nélkül megtesz mindent, ami az adott cél eléréséhez kell. Az EU keleti és balkáni bővítésének momentumait esetemben a-tól z-ig megtanulni nem tartozik feltétlenül a legvágyottabb céljaim közé, azonban szükséges és tudom, hogy tájokozottabb, rátermettebb emberré válhatok, ha tisztában vagyok a minket körülvevő politikai rendszer működésével. Ez mindenkivel szemben egyébként alapvető elvárás lenne. Én nemzetközi tanulmányok szakon tanulok és többször megkaptam már, hogy “jaaaj ez csak ilyen büfé-ruhatár szak”. Ilyenkor legszívesebben vissza vágnék, hogy ha így gondolod, gyere és tanuld meg mindezt helyettem, tarts előadást angolul, légy napra kész politikai, biztonságpolitikai témákban és légy szakértőhöz méltóan objektív 0-24 órában, akihez fordulhatnak véleményért, ha valami bizonytalan kimenetelű politikai esemény történik a  világban. Úgy gondolom, hogy az egyetemeken NINCS büfé-ruhatár szak. Minden a szervezésen és a színvonalon múlik. Ha szigorúan számon kérik a tudást és gyakorlati próbatételeken folyamatosan fejlesztik, ellenőrzik és javítják a szakmaiságot, akkor az eredmény csak jó lehet. Én nagyon szerencsés vagyok, mert szuper tanáraim, érdekes tárgyaim voltak és nagyon fel megy bennem a pumpa, ha valaki leszólja látatlanban mindazt, ami amúgy mind az intézmény, mind pedig a hallgatók részéről kő kemény munka árán érhető csak el. A másik pedig, hogy jó szakértőkre szükség van. Aki tisztességesen elvégez egy ilyen képzést, de legyen az akár szociológia, zeneelmélet és karvezetés, bölcsészettudomány, anglisztika-bármi sokak által indokolatlanul lekicsinylett szak-igenis hasznos tagjává válik a társadalomnak és igen, nagy eséllyel teljesen más foglalkozást fog majd űzni, mint amit tanult, de a személyes fejlődés megmarad. Azt nem lehet meg nem történtté tenni. Úgyhogy, nem és nem. Nem vagyunk büfé-ruhatár szak, kikérem magamnak. Izzadságos munka árán, szuper oktatókkal a hátunk mögött, értékes emberek vagyunk mind.

Türelem: Olvass tovább és látni fogod, miért… 😀

Nos, a kifakadásom után újra visszatérek a praktikussághoz és röviden leírom, hogy is néz ki egy tanulással eltöltött napom:

9:00 Elkezdek foglalkozni az első tétellel. Először csat átolvasom. Második olvasatnál kiemelem a lényeget. Harmadik olvasatnál kiírom a kulcsfontosságú pontokat a vázlatkártyára (ezen annyi infonak rajta kell lennie, ami legalább egy hármashoz elég). Negyedik olvasatra kezdek memorizálni. Felosztom a tételt-terjedelmétől függően 3-4-5 részre és ezután jön a seggelés. Ha egy részt megtanultam, jöhet a következő, de mindig az előzőek visszamondásával haladok csak tovább. Ha az egészen végig értem, fejből leírom egy üres lapra, amit megtanultam. Másnap újra vissza ismétlem, esetleg újra leírom.

10:00-10:15 Kis social media szünet.

12:00 Jöhet a második tétel. A menet ugyanaz, mint az elsőnél.

13:00-15:00 Hosszabb szünet, ebéd, esetleg egy séta vagy megnézek egy részt az aktuális kedvenc sorozatomból. Ez az időszak nekem amúgy is totál holt-idő. Ilyenkor teljesen a béka popója alatt van a koncentrációs képességem.

15:00-16:00 Második tétel folytatása, befelyezése.

16:00-16:30 Social media szünet

16:30 Harmadik tétel

19:00 Gyors ismétlés, ha még van erő hozzá

20:00 Tanulás vége, vacsi, lazítás

Nagyon remélem, hogy tudtam segíteni Nektek ezzel a jó hosszúra sikerült bejegyzéssel. Nagyon friss nekem ez a vizsga-élmény és tudom, milyen kiszolgáltatott és kényelmetlen helyzet egy szóbeli számonkérés. Csak saját magunk tudjuk felépíteni az önbizalmunkat annyira, hogy sérthetetlenek legyünk. Jó tanulást és kitartást kívánok mindenkinek, minden szakon! 🙂

#youworthit !

Puszik és ölelés,

Fatimapanka

d1661f2a-30b2-4cee-978b-e482d875748d

Háttér zene: https://www.youtube.com/watch?v=nb9x_8pgl4Q

Háttér zaj: https://www.youtube.com/watch?v=BOdLmxy06H0

Published by

2 thoughts on “Amikor magolni kell: tippek tanuláshoz

  1. Szia Panka!
    Számomra nagyon hasznos és érdekes volt a blogbejegyzésed és a hozzá készült videód is. 🙂 Meg kell, hogy nyugtassalak: nagyon sok mindenben hasonlítunk. Szinte én is ugyan így tanulok. Én az egri egyetemre járok, már van egy BA diplomán történelemből, most pedig a Történelemtanár – Mozgóképkultúra és médiaismeret tanári mesterszakot csinálom (I.évf). Hát mit ne mondjak, a töri szak is igen magolós, sokat kell tanulni.
    Én egyáltalán nem tudok számítógépen tanulni, mindent kinyomtatok (ha kell egy komplett könyvet is). Nekem a monitor teljesen eltereli a figyelmemet, elfárad a szemem, ill. a hangok is. Nekem csönd kell, még az ablakot is becsukom, ha nagyon csicseregnek a madarak, vagy nagy a kinti zaj. Egyedül nyugodtan szeretek tanulni. Én szeretek kiemelőfilcet alkalmazni, külön színe van a neveknek, évszámoknak, fontos inf.-nak stb.! Vázlatkártyákat nem szoktam írni, azonban igen elgondolkoztatott, hogy kipróbálom. Ugyanis pont ma lett vége a szorgalmi időszaknak (elő vizsgáim már voltak) és hétfőtől kezdődik a vizsgaidőszak. Én rengeteg vizet iszok, és áll. így délután egy bögre Nescafe-t is. Az időd én is nagyon szeretem beosztani. Max. 2db tantárgyra tudok egyszerre felkészülni, ilyenkor de. az egyikkel, du. a másikkal foglalkozom. Általában ilyenkor már fél 7-kor kelek és maximum este 7-8-ig bírok tanulni. Soha nem maradtam fel éjszaka tanulni… olyankor már nem fog az agyam… Inkább pihenek, kialszom magam, de reggel képes vagyok igen korán felkelni. Leírni nem szoktam, amit megtanultam, de folyamatosan ismétlek. Nem szeretek addig továbbmenni, amíg nem biztos, hogy tudom az adott tételt. Nehéz vizsgákra én is 7-10 napot is képes vagyok tanulni. Rengeteg időd beleölök, és így sem biztos az 5-ös… 🙂
    Mondtad, hogy nyáron lesz az államvizsgád, sok sikert kívánok hozzá. Ha van rá lehetőség írd meg hogyan sikerült.
    Üdv.: Dius! 🙂

    Like

    1. Szia Dius!

      Tényleg nagyon sok mindenben azonosan működünk. Június 15-én lesz az államvizsgám, így holnaptól kemény tanulás következik. Én sajnos kevésbé bírom a csöndet, de a legtöbben egyébként a teljes nyugalmat preferálják, amikor tanulásról van szó. Ádám is pl. ha olyasmit csinál, amihez nagy odafigyelés szükséges, nem bírja elviselni a legapróbb zajokat sem. Szóval teljesen megértelek. A szövegkiemelő rengeteget segít nekem is. El nem tudom mondani, mennyivel jobb vele. Régen mondjuk hajlamos voltam átesni a ló túloldalára, mert több volt a kiemelt rész a szövegben, mint a nem kiemelt. 😀 Szóval ez egy érdekes dolog. Szerintem a kiegyensúlyozott tanuláshoz idő kell, így az államvizsgámra is itt az ideje elkezdeni készülni. Az sem jó mondjuk, ha túl korán kezdem a készülődést, mert akkor nem vagyok annyira hatékony, de kell az idő, hogy ne essen pánikba az ember. Szóval hajrá, hajrá! Nagyra értékelem, hogy ilyen lojális vagy. Köszönöm a kommentjeidet és kitartást kívánok a sulihoz! Puszi

      Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s