Az esküvőnk napja 2016.09.03.

Sziasztok Drága Olvasók!

Hogy vagytok? Rég nem írtam már Nektek… Érdekesen indul ez a blogbejegyzés, ugyanis a saját laptopomat sikerült bent felejtenem a munkahelyemen, ahova 30 percbe telik eljutni, majd ugyanennyibe kerül haza érni. Rengeteg időm elment volna feleslegesen az utazással, azonban szerencsére egyetlen férjem felkínálta saját laptopját, mert most éppen szorgosan szereli össze a lakásban tornyosuló IKEA-dobozok tartalmát, így megoldódott a számítógép-probléma. 🙂

Nem érzem túlzásnak leírni, hogy életem eddigi legintenzívebb időszakát hagytam magam mögött szeptember végével. Ti is tapasztalhattátok, hogy nem voltam túl aktív az elmúlt időszakban, hisz mióta júliusban hazatértünk olaszországi vakációnkról, csak az esküvő járt az eszemben és ezzel foglalkoztam. Annyira lekötötte minden gondolatomat ez a nagy esemény, hogy nem bírtam másra fókuszálni. Az esküvő után aztán rögtön elutaztunk kéthetes nászutunkra, ahol próbáltam helyre tenni az érzelmeimet és felépíteni magam testileg és lelkileg is. Fura dolog belegondolni, hogy egy ilyen csodás alkalom képes leamortizálni az embert, de én konkrétan fizikai valómban lebetegedtem, legyengült az immunrendszerem, folyamatosan elsírtam magam, ha ránéztem egy-az esküvő napján készült fotóra, mert annyira túláradó és tökéletes volt minden, hogy nem tudtam olyan könnyen feldolgozni. Most is a könnyeimmel küzdök, ahogy ezeket a sorokat írom… Egy szó mint száz, nem kívánhattam volna tökéletesebb esküvőt, de intenzív, érzelmekkelteli, megható és ezáltal emlékezetes napként marad meg az emlékeim közt.

Annyira hálás vagyok Anyának, a koszorúslányaimnak, Ádám szüleinek, minden lelkes családtagunknak, barátainknak  és természetesen az én szeretett férjemnek (még mindig fura ezt a szót használni), hogy az utolsó pillanatig szemrebbenés nélkül támogatták minden szokásostól eltérő ötletünket és segítettek megvalósítani azokat. Nem tudom, mi lenne velem nélkületek. Na tessék, már megint sírok… 😀

img_4126

img_3847

Nos, akkor kezdjük az elején. Először az esküvő előestéjéről írok. Mindig úgy képzeltem, hogy ezt a napot barátnőkkel és Édesanyukámmal fogom majd tölteni, s a kívánságom meg is valósult, hiszen drága Patri barátnőm mellém szegődött és segített elintézni az utolsó simításokat, segített megnyugtatni és persze századszorra is meghallgatta, mennyire aggódom az időjárás miatt (hozzá teszem a párbeszéd ezen része alatt szakadt az eső odakint, de Patrinak hála jól kiröhögtük az egészet 🙂 ). Elmentünk együtt vacsorázni hárman lányok, s megcsodáltuk a tortát, amit az esküvő előtti este szállítottak a helyszínre, valamint ekkor érkezett meg A Ruha is , melyet Szigeti Vanda tervezett és készített. Vandáról egyébként tudni kell, hogy nagyon oda figyel a “tálalásra”. A menyasszonyi ruhát egy óriási dobozban hozta el nekem, amelyre saját márkájának letisztult logója volt nyomtatva. Egy olyan dobozt képzeljetek el, ami Carrie Bradshaw lakásába érkezik, s amiből Hamupipőke-módjára ámulatba esve kiemeli azt a lélegzetelállító Vivan Westwood ruhát…úgy éreztem magam, mint aki éppen megnyerte a lottóötöst. Vanda készítette a koszorúslányok és Anya ruháit is, amelyek szintén külön-külön névreszóló csomagokba rendezve érkeztek. Ahogy fellógattuk a ruhámat a hotelszoba elegáns ablaka elé, elfogott a felhőtlen boldogság, s csak arra tudtam gondolni, hogy másnap valóban férjhez megyek, mindez tényleg megtörténik.

Péntek este több-az ország távolabbi pontjáról érkező-vendég is megérkezett. Nagyon jól esett pár szót váltani velük, megölelni őket, nem beszélve arról, hogy mindenkinek volt hozzám néhány bátorító, támogató mondata, ami szinte kivétel nélkül arról biztosított, hogy másnap csodás idő lesz és minden úgy fog alakulni, ahogy elterveztük. Drága dekoros-duónk is megérkezett már péntek este, s mikor megpillantottam a plafonig megpakolt kisteherautót, már volt merszem tudatosítani magamban, hogy amiről közel egy éve e-maielek, képek és szavak formájában beszéltünk csupán, most mind ott van abban az autóban arra várva, hogy megelevenítsék gondolatainkat.

img_3622

img_3624img_3346

Írnom kell még kicsit Emeséről és Norbiról (ők alkotják a dekoros-duót), mert máig tisztán emlékszem a napra, amikor felfedeztem munkáikat az interneten. Első nekik intézett levelemben azt írtam, hogy felüdülés végre látni olyan-a stílusunknak megfelelő oldalt, ami “.com” helyett “.hu”-ra végződik. Legyűgözően egyedi megjelenés jellemez minden általuk dekorált esküvőt, mindezt azonban úgy sikerül megvalósítaniuk, hogy személyesség és szeretet árad még a menükártya gondosan kiválasztott betütípusából is. Meg voltam győződve arról, hogy nem fogok találni olyan szolgáltatót, aki a nekünk tetsző ízlésvilágot a legnagyobb természtességgel képes kivitelezni, szerencsére azonban tévedtem, s ez a szeretnivaló pár olyan romantikus, bohó, mégis sikkes esküvőt dekorált nekünk, mintha a Pinteresten elmentett fotóim hirtelen megelevenedtek volna.

img_4123

Most áttérek az esküvő napjára. Elég korán keltünk, mert már 8-tól folytak a különböző munkálatok a helyszínen. Nagyon szép és hangulatos reggel volt. Kicsit hűvős, de a nap gondoskodott róla, hogy a kardigán hamarosan szükségtelenné váljon. A levelek már épp sárgulni kezdtek és a korai fény átszűrődött a ködön, ami sejtelmes lepelként lebegett a nedves fű fölött. A ceremóniákat és a vacsorát is egy és ugyanazon helyen sikerült lebonyolítanunk. Esküvőnk helyszínéül a sárvári Vadkert Majort választottuk, ahol lovak, kecskék, tyúkok, nyulak sőt még egy őz is gondoskodott arról, természetközelivé és nagyon szerethetővé váljon életünk nagy napja. Szerencsés időpontban találtunk rá erre a különleges helyre, mivel éppen idén tavasszal került átadásra egy méretes rendezvényház (ami egyébként régen istálló volt), ahol a hagyományos vidéki, ugyanakkor modern, de összességében rusztikus belső tér mellett modern konyha is kialakításra került, hogy lehetőség nyíljon különböző étkezéssel egybe kötött rendezvények megtartására. Vendéglátóink barátságosak, segítőkészek és elképesztően rugalmasak voltak. Magyarországon éppen most kezd elterjedni a miénkhez hasonló stílusú esküvőkre való igény, s biztos vagyok benne, hogy okoztunk pár fura pillanatot, amikor szalmabálákra ültettük a vendégeket és talicskába tettük az italokat, de a Vadkert minden egyes csupa-mosoly dolgozója szó nélkül segített a legszokatlanabb kéréseink teljesítésében is.

img_4540

Miután mesébe illő sminkemet Gardi Rita elkészítette, hajamra került a sor. Romantikus, fonott frizurát álmodtam meg és Olivér csodát művelt tehetséges kezével.

img_3382

img_4131img_5123

A szempillafestéket azonban hamar fel kellett kenni újra, ugyanis eljött az idő, amikor Anya megajándékozott szebbnél-szebb ajándékokkal. Az ajándékok szépségét jelentőségük adta. Amikor nekem adta azt a karkötőt, amit saját esküvőjén viselt egy apukámról készült fotó kíséretében, végem volt. Hangosan zokogtam. A többi ajándék is hasonlóan személyes volt, nem taglalom tovább, a lényeg az, hogy szebb emlékekkel nem gazdagodhattam volna.

img_4539

Délután 3 óra magasságában került sor az “első pillantásra”, vagyis először megláttuk egymást Ádámmal teljes esküvői díszben. Alig várom, hogy elkészüljenek a profi képek és videók, mert borzasztóan kiváncsi vagyok, milyen képet vágtunk, mikor megpillantottuk egymást. Sokkal szebb és filmbeillőbb volt, mint ahogy azt először elképzeltem. Anya, a koszorúslányok és a vőfélyek szemtanúi voltak az eseménynek és lelkesen figyelték, ahogy a sírás és a nevetés határán vergődünk Ádámmal. Annyira boldog voltam, hogy ezen a ponton már semmi nem volt, ami el tudta volna rontani a kedvemet.

img_3899

4 órakor került sor a ceremóniákra. Az anyakönyvvezetőnk egy tündér volt. Engedte eldönteni mi legyen része a szertartásnak és tiszteletben tartotta bizonyos elemek kihagyásával kapcsolatos döntéseinket. Mivel Anya és én is a bahá’í hit közösségébe tartozunk, egyértelmű volt, hogy a hitnek megfelelő vallásos szertartást szeretnénk. Ennek levezénylésére bahá’í barátainkat kértük meg, akik csodálatosan felépítették a szertartás menetét. Hitünk lényege, hogy hiszünk a különböző vallások és az emberiség egységében, hogy egyik vallás sem jobb a másiknal csak úgy, mint ahogy emberek között sem létezhet felsőbbrendűség. Édesapám részéről muszlim, Édesnyám részéről pedig keresztény gyökerekkel rendelkezem, így a hit szellemiségének megfelelően úgy döntöttünk, hogy mindkét vallás egy-egy imája elhangzik a szertartáson. A katolikus imát keresztanyám (kislányként megkereszteltek), a muszlim imát pedig egy nagyon jó barátnőm mondta el, akinek szintén arab leszármazottjai vannak édesapja részéről. Olyan volt, mintha életem minden egyes szakasza megtestesült volna egy jelentőségteljes személyben. 

img_4124

Miután a hivatalos részt magunk mögött hagytuk, fotózás és a piknik következett a major hatalmas fáinak hűsítő árnyékában. Esküvői fotósunkra, Borira a hősömként tekintek, mert bajnok módjára dokumentált minden apró mozzanatot. Együtt sírt, nevetett és izgult velünk. Kétségtelenül barátok lettünk és tudom, hogy csodaszép fotók fognak születni, amelyeket az ük-unokáink is tátott szájjal forgatnak majd.

img_4125

A piknik után vacsora, torta, tánc, sok nevetés és még több boldog pillanat következett. A DJ és ceremóniamester illő módon beharangozta érkezésünket, mint ifjú pár és újra egy hollywoodi romantikus vígjátékban érezhettük magunkat, ahogy mindenki minket ünnepelt a 150 fős teremben. A vacsi jól sikerült, bár nem volt túl sok étvágyam, a meleg étel mégis jól esett, ahogy a gyomromba ért. Életreszóló, megismételhetetlen, boldogságbombaként emlékszem vissza erre a meleg, szeptemberi napra. Minden percét imádtam. A szövegközi képeket az egyik koszorúslányom lelkes húgocskája készítette a telefonommal (köszönöm Laura 🙂 ). Hamarosan jönnek a profi képek és a videó is.

Remélem tetszett ez a nagyon részletes bejegyzés az esküvőnkről, a napról, amikor hozzá mentem életem értelméhez, Ádámhoz.

img_4109

Hamaros megint jelentkezem!

Ölellek Titeket,

fatimapanka

Published by

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s