Hogy hozzunk meg döntéseket előre

Szép Szerdát Kedves Olvasók!

Hogy vagytok ezen a hűvös tavaszi napon? Remélem minden szuper körülöttetek és jól érzitek magatokat. 🙂 Ma arról szeretnék írni, hogy miért jó előre dönteni bizonyos dolgokról és hogy ez a folyamat mennyiben járul hozzá a céljaink, törekvéseink, terveink hatékonyabb megvalósításához. Több olyan dologot is írok majd ebben a posztban, ami az előző írásaimból ismerősen csenghet, azonban ez természetes, mivel az itt taglalt elvi kérdések így vagy úgy összefüggnek egymással, s remélem Nektek is sikerül majd agyban összekapcsolni a képzeletbeli pontokat.

Ez a döntéshozási technika redndkívül jól jön, amikor az ember gatyába szeretné rázni az életét, legyen szó iskolai vagy munkahelyi kötelezettségekről, magánéleti feladatokról vagy akár hobbiról, mint például az én esetemben jelen blog és a YouTube. Segít ellenőrzés alatt tartani az élet számos aspektusát. Azt már talán látjátok, hogy az egészséges életmóddal, evéssel, fogyókúrázással kapcsolatos dolgok kiemelt figyelmet kapnak ezen a blogon, s az életem ezen területéről származó példákon keresztül szeretném megmutatni, miért is gondolom nagy segítségnek az előregondolkodást, sőt döntéshozatalt.

Én a magam részéről imádok tervezni, legyen szó étrendről, ruhákról vagy egy utazásról. Egyszerűen odáig vagyok magáért a folyamatért és a várakozással teli érzésért, ami pillangókat varázsol a hasmba, most pedig blogbejegyzéseket és YouTube videókat kreálok, melyek megálmodása, habár rettentő izgalmas és élvezetes, időigényes is. Folyamatosan figyelmeztetnem kell magam, hogy mikor mire kell sort kerítenem, nehogy kicsússzak az időből vagy nehogy elfeljtsek valmit. Ráadásul sokkal kényelmesebb egy reggelt vagy délutánt csak a kreatív “brainstorming” részével tölteni a folyamatnak, ötletelni, milyen témákat szeretnék kifejteni, nem beszélve arról, hogy amikor kimondottan a feladat gyakorlati megvalósítására kerül a sor már nem megy az idő azzal, hogy kitaláljam, miről is szeretnék írni vagy beszélni, tehát időt is segít spórolni. Persze ehhez nem egyszerű minden körülmények között tartania magát az embernek. Telerajzolhatod cuki virágokkal, szivárványokkal, fitness modellekkel a naptáradat, ha végül nem csinálod meg, amit elterveztél. Ha az ötleteid, terveid legalább 80%-a nem valósul meg, nem vagy hatékony, akkor valamin érdemes változtatni. Én is ebben a cipőben jártom sokáig, s ma is előfordul, hogy összecsapnak a fejem fölött a hullámok. Amikor nagyon szigorúan diétáztam, az utolsó falatig grammnyi pontossággal leírtam előre mindent. Olyan teljesíthetetlen terveket kreáltam, amelyeket természetesen nem tudtam betartani, s kudarcként éltem meg ezeket az időszakokat, hiszen az agyam csak a visszamaradt bűntudatot és önostorozást, elégedetlenséget észlelte az egészből. Most már látom, hogy azok az irreális tervek sosem voltak méltók arra, hogy megvalósuljanak, mert annak nagy valószínűséggel betegség lett volna a vége. Szóval a tanulság ebből az, hogy csak azért, mert megtervezel valamit, nem biztos, hogy az egy jó és hosszútávon is kivitelezhető terv.

Elvesztem a nyomasztó részletekben. Elegem lett, s átestem a ló túloldalára: akkor ettem annyit és azt amit csak akartam. Amire azonban igazából szükségem volt és van még most is, az az egyensúly. Egy fogyokúrás program követése csak “tüneti kezelés”, mely nem oldja meg a mélyen meghúzódó problémát, s ez az ideiglenes tűzoltás nem segít szembenézni a valódi küzdelmekkel. Egy pont után már annyira frusztrált ez a kilátástalan térben-lebegés, hogy eldöntöttem néhány dolgot: először is azt, hogy több gyümölcsöt és zöldséget fogok enni, hogy nem iszom cukros löttyöket és kevesebb tejterméket fogok fogyasztani, mert a bőrömre nincs jó hatással. Semmi drasztikus, csak pár könnyen teljesíthető, hosszú távon is működőképes alapvető elhatározás. A változás volt az, ami mellett letettem a voksomat, s ezt előbb eldöntöttem, mint hogy a csábító tényezőknek esélyük lett volna elvonni a figyelmemet, s nem volt többé kérdés, hogy tiszteletben tartom-e és követem-e a saját döntésemet. Ez azonban nem lett volna így, ha nem látom be, hogy problémám van, amivel bizony foglalkozni kell, s a változás csak és kizárolág általam valósulhat meg (nem pedig csodatabletták révén), úgy hogy új szokásokat kezdek gyakorolni, amelyek aztán természetessé és normálissá válnak.

Az előre meghozott döntések segítenek abban, hogy ne kerülj döntésképtelen helyzetbe. “Jajj, megegyem ezt a cupcake-et?”, “Vajon egyek én is burgert a többiekkel, ha már mindenki azt eszik?”, “Elmenjek edzeni ma vagy inkább hétfőn?” Marha kimerítő ilyem agonizálás közepette élni az életet, s a bizonytalanság szinte megmérgezi az embert. Ha azonban eldöntöd előre, hogy mostantól nem fogsz minden nap sütit enni, mert nincs szükség rá vagy belátod, hogy cézársalival is lehet élvezni egy baráti vacsorát, nem fogod utólag elégedetlenül méricskélni hogy jól van-e ez így. Automatikusan a jó választ fogod adni, ha a kétség egyáltalán felmerül. Had hozzak egy saját példát. Anya imádja kenyérrel enni a rakott krumplit, s mindig megkérdezi, hogy kérek-e én is. Meg sem fordul a fejemben, hogy “nem”-en kívül bármi mást válaszoljak, mert már régóta eldöntöttem, hogy teljesen felesleges pluszban ezzel terhelnem a gyoromat-és főleg hamar rajtam maradnak az ilyen élvezetből felszedett kilók-, még akkor is, ha a kolbásszaft meg a friss kenyér együtt mennyei kombináció. 🙂 Abban a pillanatban, amikor a kérdés elhangzott, nem kellett gondolkodnom a válaszon és ez iszonyatosan felszabadító érzés. Ha valaki például a második szelet sütit is rám szeretné tukmálni, nemet mondok, s ha kell ötször is udvarisan visszautasítom, mert senkinek nincs joga ahhoz, hogy bennem vagy benned rossz érzéseket keltsen emiatt. Nem könnyű így élni, s főleg nem könnyű olyan embereknek nemet mondani, akiket szeretünk vagy akikre jó benyomást szeretnénk gyakorolni, azonban nem is ez a jó módszer. Az elutasítás lehet az eredménye annak az előre meghozott döntésnek, mely szerint mostantól élni akarsz és ez rendben van. Ez a folyamat része. Nemet mondani bizonyos dolgokra olyan, mint megszabadulni a már nem használatos holmiktól: az ember szinte úgy érzi, fellélegezhet. Azzal, hogy nemet mondunk bizonyos élethelyzetekben az agyunkban teszünk rendet, s mi ez ha nem felszabadító? 

Az életünk más aspektusainkban is alkalmazható ez technika, hiszen az elv ugyanaz. Vegyük a szabadidőt. Én általában öt hétre előre vetítve beosztom azokat a posztokat, amelyekről írni szeretnék. Ha ez meg van, utána már csak arra az egyre kell koncentrálni, amelyik az adott héten soros. Hét közben ötleteket gyűjtök, összeszedem a gondolataimat, s mikor eljön a szerda, szinte magától a “papírra” folynak a gondolatok, hiszen nem azzal kell foglalkoznom, hogy “hmm mi a fenéről kellene írnom?”. Az is adott, hogy szerdán posztolok, mert ez a legidálisabb a jelenlegi élettempómban, s meg sem fordul a fejemben, hogy esetleg halogassam. Tudom, hogy meg akarom csinálni, idő is van rá, ötlet is van (előre!), minden adott. A saját kezem alá dolgozom ezzel, s ez az a koncepció, amit a dolog működőképes. Ahhoz, hogy ez rögződjön, azonban sok idő kellett, s a mai napig akadnak helyzetek, amikor egyszerűen fizikai okokból kifolyólag nem úgy mennek a dolgok, ahogy azt előre elterveztem, de önszántamból soha nem adom meg magamnak a lehetőséget a halogatásra, s ha nem engeded meg magadnak, hogy a terved önhibádból meghiúsuljon, nagy valószínűleg nem is fog. 

Összefoglalva ezt a hosszú eszmefuttatást: előre meghozni döntéseket azt jelenti, hogy már latolgatás nélkül tudod a választ a saját kérdéseidre, s nem hagysz helyet a hátráltató tényezőknek. Megbízol magadban eléggé és tiszteled magad annyira, hogy megéld a döntéseid, ne pedig csak tervezd, hogy majd egyszer meghozod őket. 

Hát ennyi lenne mára. Remélem sikerült átadnom Nektek egy kis motiváló energiát.

Legyen mesés Húsvétotok!

Puszik és ölelés,

fatimapanka

Published by

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s