Út az egészséges testképhez

Sziasztok Kedves Olvasók,

Megint itt vagyok egy új bejegyzéssel. Nem ígérem, hogy rövid leszek, mert ma egy olyan témát fogok boncolgatni, amely rendkívül bonyolult és szerteágazó. Akár úgy érzed, hogy egészséges, pozitív kapcsolatot ápolsz a testeddel, akár azért vagy itt, mert úgy érzed, hogy elvesztetted a kapcsolatot a fizikai és az érzelmi éned között  én pontosan azért “ragadtam tollat”, hogy segítsek választ találni a talán még meg sem fogalmazott kérdéseidre. 

Szerettem volna megírni ezt a posztot, mert pár hete részt vettem egy fotózáson és az élmény gondolkodásra sarkallt. Eszméletlenül tehetséges emberekkel volt szerencsém együtt dolgozni. A csapatot természetesen Bori a fotós, Vanda a stylist és Rita a haj és sminkmester alkotta, akiknek az elérhetőségét a bejegyzés végén találjátok. Szerettem volna minőségi fotókat használni az új facebok oldalamhoz és a megújult blogomhoz, ezért hát a fotózás. Nem akarom szépíteni a dolgot: imádok kamera előtt lenni. Úgy érzem, számomra ez a fajta lét sokkal természetesebben jön, mint a legtöbb ember számára, viszont a cselekedet mögött megbúvó gondolataim annál problémásabbak. Teljesen őszinte leszek tehát veletek, mert szeretném, ha tudnátok, hogy nem vagytok egyedül a küzdelmeitekkel. Nekem folyamatosan szükségem van arra, hogy viszont lássam magam fotókon és, amit látok, arról pozitív véleményem legyen. Ha nem találkoznék magammal ilyen módon kívülről, az önértékelésem nagyon hamar olyan mélyre süllyedne, mint 5 éve: depresszió közeli, összezavarodott gondolatok közepette próbálnék rájönni, hol rontottam el.

Had meséljek egy kicsit a múltról, hogy jobban értsétek, min is mentem keresztül. 2009-ben jelentősen lefogytam. Nagyon elégedett voltam az eredménnyel, amit mindennapos eddzéssel és egy max. 1300 kalóriát engedélyező diétával értem el. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy ez a brutális önsanyargatás hova vezet majd. Aztán 2010-ben találkoztam  a csodás vőlegényemmel, akinél megértőbb és támogatóbb férfit nem ismerek. 2 évig fogamzásgátlót szedtem és ez az időszak-finoman fogalmazva-pokoli volt. Folyamatosan szomorú voltam, akkora étvágyam volt mint egy lónak (nem viccelek), s mind ennek tetejébe, a lehető legrosszabb ételeket kívántam, mint például a csoki, a fánk és minden, aminek a nevében a kenyér szó megtalálható. Gyakorlatilag szénhidrátfüggővé váltam. Mondanom sem kell, hogy az összes leadott kilót sikerült visszahíznom pár hónap alatt. Mivel amúgy is állandóan letargikus volt a hangulatom, arra használtam az evést, hogy jobban érezzem magam. Gyakorlatilag elsődleges örömforrássá vált. Kialakult bennem egy belső ellentmondás, mert mindemellett mérhetetlenül dühös is voltam magamra, hogy nem tisztelem a saját munkámat annyira, hogy szinten tartsam a “versenysúlyom”.

Azonban az evés utáni vágy és ideiglenes elégedettség-érzés elég volt ahhoz, hogy ne vegyek tudomást a problémáról, ahelyett, hogy szembe néztem volna vele és a végére jártam volna. Így lettem érzelmi-evő.

2012-ben felhagytam a “gyógyszer” szedéssel. Tudtam, hogy ez a legelső lépés, amit meg kell tennem, annak érdekében, hogy vissza találjak magamhoz. A hangulat-ingadozásaim abba maradtak, az étvágyam is mérséklődött, de az érzelmi-evés maradt, viszont akoriban nem voltam tisztában azzal, hogy valójában ettől szenvedek. Továbbra is a két év alatt beidegződött rossz szokások csapdájában éltem.

Aztán tavaly felfedeztem egy podcast-ot iTunes-on, amelyre “The Life Coach School” néven találtam rá, amikor súlyproblémákkal kapcsolatos témák után kutattam. Ez kimondottan egy erre és más életvezetési problémákra specializálódott csatorna, ami segített megérteni, mi is zajlik az agyamban, s ezen keresztül sikerült feltárnom, miért is tart ott a testem, ahol tart, kiutat mutatva így abból a bizonyos “lelki gödörből”. A változás kulcsa egy modell volt, ami segít megoldani a megoldhatatlannak tűnő kihívásokat, s amit a következő képpen tudnék összefoglalni: a gondolataid alakítják az érzéseidet, amelyek irányítják a cselekedeteidet, melyek pedig az eredményeidet generálják. Állj itt meg egy pillanatra és olvasd ezt el annyiszor, ahányszor csak szükséges, hogy jól értsd a folyamatot, még akkor is, ha elsőre úgy érzed, semmi újat nem mondtam ezzel. Ennek a folyamatnak a tudatos megértése és e rendszer alkalmazása az évek során felhalmozódott rossz szokásaim elhagyásának alapjául szolgált. Megpróbálom elmagyarázni egy kicsit érthetőbben. Minden egyes gondolatod azért jön létre a fejedben, mert érezni szeretnéd magad valahogy. Ezek a gondolotok-főleg a negatívak-legtöbbször  a egyáltalán nem tudatosak.  Az eldugott, tudatalatti szörnyecskék akadályoznak meg abban, hogy változz, a modell pedig pontosan a felszín alatt rejtőző világodat segíti feltárni. Ha például egy negatív gondolatot kreálsz a fejedben, mondjuk, hogy “kövérnek fogok tűnni azon a képen”, a pozitúrád szinte biztosan bizonytalan és ingatag lesz, tehát a gondolat miatt kialakult negatív érzéseid pontosan olyan eredményhez vezetnek, ami valóban elégedetlenné tesz majd. Mindezek után a konklúzió talán már magától értetődő: ha jobb eredményeket szeretnél elérni, meg kell változtatnod a gondolkodásodat. Egy másik meghatározó hiba, amit az emberek-velem együtt-hajlamosak elkövetni, az az, hogy az önutálatot hirtelen szélsőséges pozitivizmus váltja fel, mely olyan gondolatokban nyílvánulhat meg mint “szeretem a testem, tökéletes vagyok, minden rendben velem”. Ez sajnos nem fog segíteni, legfeljebb elég lesz egy gyors fellángoláshoz, hogy vegyél egy fitnesz bérletet, de ez a lelkesedés nem fenntartható hosszú távon. Csalódást fogsz okozni saját magadnak, hogy megint nem voltál elég erős a terveid megvalósításához, márpedig a testi átalakulás nem megy végbe egyik napról a másikra. Szépen lassan, lépésről lépésre kell dolgoznod a gondolataidon csak úgy, mint a testeden, egészségesebb életmódot elősegítő választásokkal. Az új szokásokat folyamatosan gyakorolni kell, úgy, mint baba korban a járást. Az agyadnak eddződnie kell és asszimilálódnia az új rutinhoz, ami bizony hosszú és fáradtságos folyamat, mert úgy vagyunk összerakva, hogy a tudatunk a már ismert, a biztonság jeleit küldő cselekedeteket részesíti előnyben. Mi azonban azt szeretnénk, hogy az új szokások váljanak az “új normálissá”. Had hozzak egy saját példát. Próbálok minden nap legalább két étkezéshez friss zöldséget fogyasztani. Ezt a cselekvést annyiszor folytattam-akkor is, amikor a gondolataim makacsul a friss és ropogós kenyér felé sodortak volna-hogy egy idő után már nem kellett azon gondolkodnom, melyiket válasszam és most már elképzelhetetlen számomra, hogy ne egyek legalább egy étkezéshez valamiféle firss kevertsalátát. Ugyanez vonatkozik a sportra. Ha akár egy hét is kimarad mozgás nélkül, érzem a hiányát, érzem, hogy valami eltér a normálistól. Ez persze  kezdetben egyáltalán nem így volt. Óriási erőfeszítést igényel, hogy kimozduljunk a komfortzónánkból akkor is, amikor fáradtak vagyunk és úgy érezzük, nincs energiánk megmozdulni. Ez azonban az esetek többségében az agy védekező mechanismusa csupán. Az a tapasztalatom, hogy a düh és harag olyan érzelmek, amelyek könnyen átalakíthatók motiváló energiává, s segítenek átlendíteni a nehéz időszakokon, szóval a tányértörést a jövőben felválthatja a futás… 🙂 

Félreértés ne essék, még közel sem vagyok teljesen elégedett a külsőmmel és talán női hiúságom ára, hogy soha nem is leszek. Még rengeteget kell fejlődnöm, hogy teljesen magam mögött tudhassam a hangulat-evést, de büszke is vagyok magamra, hogy megtettem az első lépéseket az átalakulás irányába, s amikor megkaptam a már fent említett fotózáson készült képeket végre nem az volt az első gondolatom, hogy “atyaég milyen vastag a karom vagy uramisten milyen hájas a hasam. Magamat látva őszintén elmosolyodtam és megelégedve konstatáltam, hogy VAN testem és egészen szép vagyok.

Remélem hasznosnak találtátok ezt a szösszenetet. Mindenképpen nézzetek utána a “The Life Coach School”-nak ha beszéltek angolul és szeretnétek hasznos tudásra szert tenni a témában, de én is szívesen válaszolok a kérdéseitekre, beszélgessünk róla, ha úgy érzed elakadtál vagy egyszerűen kíváncsi vagy, hogy alkalmazd a modellt az élet más területein. Itt vagyok, hogy segítsek. De tényleg. 🙂

Legyen gyönyörűséges hetetek!

Ölellek titeket,

fatimapanka

Photo by: borcsaphoto

Fashion designer: SPOSA by Szigeti Vanda

Hair&Makeup: Gardi Rita

Published by

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s